trendek

A magyarok átlagosan napi két kávét isznak és a kedvencük az espresso - derült ki az OMV friss kutatásából. A legtöbben helyben fogyasztják a feketét és egyfajta kikapcsolódásként élik meg; a kiválasztásakor pedig egyre fontosabb tényező a fenntarthatóság. Az OMV VIVA megújult kínálatában Direct Trade minősítésű kávét mutat be, amely közvetlenül az El Salvador-i termelőtől érkezik a Milanó melletti pörkölő üzembe.

A magyarok döntő többsége tudatos vásárlónak tartja magát, ennek ellenére honfitársaink 59%-a dob ki élelmiszert, ráadásul 23% kifejezetten sokat – mutatják az HonestFood reprezentatív felmérésének adatai, amit az október 16-i Élelmezési világnap alkalmából készítettek. A felmérésben részt vevők jelentős része (86%) azért vásárol tudatosan, hogy spóroljon, a környezetvédelmi szempontok kb. minden 2. magyarnak számítanak.

Várhatóan emelkedik a súlyosan éhező emberek száma világszerte, ahogy egyre rosszabbodik a helyzet a 19 „élelmezési gócpont” országban a konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a gazdasági instabilitás, továbbá a járvány és az ukrajnai háború miatt – olvasható a legújabb ENSZ jelentésben.

A magyar lakosság csaknem 30 százaléka kóstolt már növényi alapú, vegán húshelyettesítő terméket, sőt, 5 százalék rendszeresen fogyasztja is – derül ki a Pápai Hús Kft. által a témában készített, reprezentatív kutatásából. A válaszok alapján az emberek igen nyitottak ezekre a termékekre, mert azok csaknem fele, akik még sosem próbáltak ilyeneket, valószínűleg vagy biztosan megkóstolnának vegán húshelyettesítő termékeket. A készítmények ízletességét bizonyítja, hogy a „kóstolók” 52 százaléka bátran lemondana a húsfogyasztásról ezekért cserébe.

A vágtázó élelmiszerárak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt. Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető a pazarlás.

Nagyot zuhant júliusban az élelmiszerárak globális mutatója, köszönhetően a fontosabb gabonafélék és a növényi olajok kétszámjegyű árcsökkenésének– jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének jellemzően harmadát-felét biztosította.

A növényi olajoknál és tejtermékeknél csökkenést, a búza, rizs és baromfihús esetében drágultást mért a FAO indexe.

Konfliktusok, extrém időjárás, gazdasági válság, a járvány és az ukrajnai háború utóhatása teszíthat milliókat szegénységbe és éhínségbe, instabilitást okozva szerte a világon.

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető. A magyar gazdák számára ez új piacokra való belépést jelenthet igen jó árszinten, ezért már az idei termelés fokozásával felkészülhetnek a globálisan várhatóan kieső termésmennyiség pótlására.