trendek

Nagyot zuhant júliusban az élelmiszerárak globális mutatója, köszönhetően a fontosabb gabonafélék és a növényi olajok kétszámjegyű árcsökkenésének– jelentette az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének jellemzően harmadát-felét biztosította.

A növényi olajoknál és tejtermékeknél csökkenést, a búza, rizs és baromfihús esetében drágultást mért a FAO indexe.

Konfliktusok, extrém időjárás, gazdasági válság, a járvány és az ukrajnai háború utóhatása teszíthat milliókat szegénységbe és éhínségbe, instabilitást okozva szerte a világon.

A Világbank áprilisi jelentése számottevő élelmiszer-áremelkedést jelez előre erre az évre. A K&H szakértője szerint ennek a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek, nem az ukrajnai konfliktus. Ez utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető. A magyar gazdák számára ez új piacokra való belépést jelenthet igen jó árszinten, ezért már az idei termelés fokozásával felkészülhetnek a globálisan várhatóan kieső termésmennyiség pótlására.

Áprilisban tovább növekedett az élelmiszerboltokban a K&H SZÉP kártya használat: a költések közel harmadát itt használták fel. A lehetőség továbbra is adott, ugyanis július 1-jéig meghosszabbították a rendelkezést, miszerint élelmiszerüzletekben is felhasználható a juttatás. A boltok is nyitottak az új fizetési eszközre, csak az elmúlt négy hónapban közel 5000 új kereskedővel bővült a K&H SZÉP kártya elfogadóhelyek száma.

A Föld napja alkalmából a Danone Magyarország Kft. megbízásából készített 500 fős reprezentatív kutatás* a hazai vásárlók étkezéssel és élelmiszervásárlással kapcsolatos környezettudatos döntéseit vizsgálta. A felmérésből kiderült, hogy a magyar fogyasztók 36 százaléka nemcsak az árat, hanem az adott élelmiszer környezetre gyakorolt hatását is figyelembe veszi vásárláskor. A kutatás alapján elmondható, hogy habár Magyarországon még kevesebben ismerik a fenntartható táplálkozás fogalmát és annak előnyeit – és ezen belül például a flexitáriánus étrendet – a fiatalabb, 18-34 év közötti korosztályok általánosan több információval rendelkeznek e témában.

Érdemben drágultak az élelmiszer-alapanyagok március során. A Fekete-tenger térségében zajló háború történelmi csúcsra nyomta a globális élelmiszerárakat, az alapvető gabonafélék és növényi olajok áremelkedése révén – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Árpából történelmi rekordtermést, búzából a megelőző évinél nagyobb mennyiséget takarítottak be 2021-ben. A nyári hőség ugyanakkor az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett. A felvásárlási árak minden főbb szántóföldi növény esetében jelentősen nőttek 2020-hoz képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2021 című kiadványából.

Az új év kezdetével sokan döntenek az életmódváltás mellett – legyen az oka fogyás, vagy egészségügyi, esetleg fenntarthatósági szempontok. A pár napos lelkesedést azonban gyakran követi gyors kiábrándulás, főleg, ha már az első héten sem sikerült betartani a szabályokat. Az életmódváltás – ahogy a neve is mutatja – hosszú távra szól, ezért drasztikusság helyett inkább törekedjünk a fokozatosságra. Bakk Brigitta dietetikus most összegyűjtött néhány tippet, amelyek segítségével idén könnyen betarthatjuk az újévi fogadalmat.