Napjainkban Európában a népesség több mint 50 százaléka legalább túlsúlyos és több mint 20 százaléka elhízott, de a becslések alapján az utóbbiak aránya 2030-ra 50 százalékra nőhet, sőt, egyes államokban elérheti a 89 százalékot is. Magyarországon szintén egyre rosszabb a helyzet: az OECD jelentése szerint az elhízottak aránya Európában hazánkban a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. A világszervezet adatai szerint a felnőtt magyar lakosság immár 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig – az elhízottakkal együtt – ennek duplája. A gyermekek körében sem jó a helyzet, hiszen 3 éves kor felett az életkorral párhuzamosan nő a túlsúlyosak, elhízottak aránya. Ez azt jelenti, hogy miközben a teljes gyermekkorú populációban minden negyedik-ötödik érintett, addig a 15-16 éves lányok között már a 30 százalékot közelíti a súlytöbblettel rendelkezők aránya. Az életkor előrehaladtával történő súlygyarapodás felnőttkorban sem áll meg, hiszen míg a 18-34 évesek harmada túlsúlyos vagy elhízott, addig a 65 évesnél idősebbek között már 10 emberből 8-at érint ez a probléma.
Az Európai Elhízás Elleni Nap (2019. május 18.) célja, hogy felhívja a figyelmet az elhízás okozta problémákra, betegségekre, a megelőzési lehetőségekre. Bár kialakulása számos esetben olyan tényezőknek tudható be, amelyeket az egyén nem tud befolyásolni, az egyik leggyakoribb oknak az energiaegyensúly hiánya, vagyis a mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel kombinációja számít. Fontos, hogy az elhízásnak és a súlyfeleslegnek közvetlen hatása van az egészségre és a várható élettartamra, valamint kapcsolatban áll a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, néhány rákfajta, illetve egyes ízületi rendellenességek kockázatának növekedésével.
Az elhízás nem csupán az egyén egészégi állapotára van negatív hatással: az EU-ban az ezzel járó egészségügyi kiadások és a munkából való kiesés évente 70 milliárd eurót emésztenek fel. Magyarországon szintén sokba kerülnek az elhízás negatív egészségügyi hatásai – hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (ISA). Az elhízott vagy túlsúlyos betegek ellátásának költsége meghaladja a 200 milliárd forintot, ami az egészségbiztosítási alap kiadásainak közel 12 százalékának, illetve bruttó hazai termék 0,7 százalékának felel meg. A betegek ezen felül legalább 22 milliárd forinttal járultak hozzá a kezelésükhöz. A valódi költségek ráadásul ennél lényegesen nagyobbak lehettek: akár az összes egészségügyi közkiadás 15–18 százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát elvihették.
Hogyan segítenek az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek?
Az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek nem csodaszerek, ám egy változatos és kiegyensúlyozott étrendbe illesztve, egy teljes körű testsúlymenedzsment program részeként
hasznos szerepet játszhatnak az energiabevitel csökkentésében. Mivel energiát nem vagy csak nagyon kis mértékben tartalmaznak, az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek mérsékeltebb kalóriabevitel mellett adják meg az édes ízélmény örömét az ételekben és az italokban. Ez azt jelenti, hogy az egészséges életmód részeként, cukor helyett alkalmazva segíthetnek az energiabevitel csökkentésében és a testtömeg kontrollálásában. Szélesebb közegészségügyi szempontból az alacsony kalóriatartalmú édesítőszerek hasznos alternatívát jelentenek az élelmiszer- és ital-receptúrák újraalkotása során, amellyel az elhízás jelentette globális kihívások kezelése a cél.
A 2019-es Európai elhízás elleni nappal kapcsolatos információk a közösségi médiában: #EOD2019, #ISA4EOD
Az alacsony kalóriatartalmú édesítőkkel kapcsolatban bővebb információ a www.sweeteners.org oldalon érhető el.
