Hogyan csökkenthetjük a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát étkezésünkkel?

Az ételeink nagy része ma már feldolgozott élelmiszer és sajnos, ahogy az élelmiszer ipar fejlődik, egyre több az olyan anyag kerül táplálékunkba, ami nem természetes és káros a szervezetünknek.

A daganatos megbetegedések megelőzése érdekében kerülnünk kell azon anyagok szervezetbe jutását, amelyek elősegítik a daganatos folyamatok előre haladását. Figyelnünk kell arra is, hogy a daganatos folyamatokat hátráltató (antikarcinogén) anyagok pedig szervezetünkbe kerülhessenek az ételek által. Lássuk, mik ezek az anyagok és milyen élelmiszerekben találhatók.

Direkt karcinogének (kerülendők):

Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH): A szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkeznek, hőerőművek mellett, főútvonal közelében, repülőterek környezetében nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe és ülepednek a talajra illetve a növényekre. Mosással sem távolíthatók el ezek a vegyületek mivel beleoldódnak a gyümölcsök, a zöldségek és a gabonák külső viaszrétegébe. A nagy leveles zöldségfélék (káposzta, saláta, sóska, paraj stb.) nagy felületén sokkal nagyobb mennyiségben koncentrálódnak a PAH vegyületek, mint a kis fajlagos felületű zöldségféléken. Érdemes olyan helyről beszerezni a terményeket ahol tudjuk, hogy nem voltak kitéve szennyezésnek, vagy esetleg bio zöldséget, gyümölcsöt vásároljunk. A füstölés szintén ugyanilyen vegyületeket eredményez a füstölt áruk felületén. Az ételkészítési műveletek közül a sütés, a pirítás és a faszénen való grillezés szintén PAH képződéséhez vezet. A sötétre sütött kenyerek héjában, a kétszersültekben is jelen lehetnek a PAH vegyületek.

Nitrózaminok: Ezek olyan toxikus anyagok amelyek, az ipari élelmiszer feldolgozás során keletkeznek. A pácolt, füstölt húsok, húskészítmények nitritet tartalmaznak. A gyomorsav hatására fehérje bomlás indul meg emiatt ezekből a nitrit tartalmú anyagokból nitrózaminok keletkeznek, amelyek segítik a daganatképződést.

Mikotoxinok, aflatoxinok: Mikrogombák másodlagos anyagcsereterméke. A hazai éghajlat nem megfelelő a keletkezésükhöz ezért általában import termékekben fordul elő mint a pisztácia, földimogyoró, napraforgó, diófélék, kukorica, szója, rizs, füge, gabonafélék, korpa, fűszerek. Ezekben az élelmiszerekben a hatóságok ellenőrzik a mikotoxinok és aflatoxinok jelenlétét.

Antikarcinogén hatású anyagok (az étrendbe építendők):

Vitaminok: Különösen fontosak a C-, E- vitaminok és a karotinoidok mivel ezek antioxidáns hatással bírnak.
Magas C- vitamin tartalmú a brokkoli, karfiol, eper, papaya, grapefruit, csipkebogyó, mézdinnye, logan gyümölcs, datolyaszilva, acerola, kivi, narancs, dinnye, káposzta, paradicsom, málna, zeller, spenót, ananász, mandarin, zöldcitrom, áfonya, guava. A tárolás, az előkészítés és az elkészítés is csökkenti a C-vitamin tartalmat. E-vitamin források: búzacsíra, növényi olajok, mogyoró, mandula, diófélék, olajos magvak, zöld leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, tojás.
Karotin források: sárga és piros gyümölcsök és zöldségek

A bioaktív vegyületek, vagy fitokemikáliák : Önállóan, vagy a mikrotápanyagokkal együtt gátolják a rákos folyamat előrehaladását.

  • Alliumvegyületek: Megtalálhatók a hagymafélékben, mint a vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, metélőhagyma, mogyoróhagyma. A fokhagyma ezen kívül még a gátolja a baktériumok, vírusok szaporodását ezáltal a nitrogén nitritté való alakulását.

Glükozinolátok: Minden keresztesviragú növényben (brokkoli, karfiol, bimbóskel, kelkáposzta stb.) megtalálhatok.

Fitoösztrogének: Legfőbb forrásaik a cereáliák, cirok, köles, komló, szója, lenmag, szezámmag, földieper, áfonya.

Flavonoidok: Képesek több ponton is beavatkozni a daganatképződés folyamatába. Forrásaik: cirusfélék, étcsokoládé, zöld tea, bogyós aprómagvas gyümölcsök (eper, málna szeder stb.), hagymafélék, spenót, lencse, dió

Táplálkozási ajánlások:

Kerülendők:

  • Füstölt, pácolt húsok túlzott mértékű fogyasztása
  • Túlzott sózás, fűszerezés
  • Túlzott alkoholfogyasztás
  • Túl forró ételek, italok fogyasztása
  • Zsíros húsok fogyasztása
  • Többször felhasznált zsírok, olajok
  • Kávé túlzott fogyasztása
  • Faszénen készült ételek fogyasztása
  • Odaégett ételek fogyasztása
  • Penészes, avas, lejárt szavatosságú élelmiszerek fogyasztása
  • Túlzott energia bevitel, elhízás
  • A telített zsírsavak és a zsír túlzott mértékű bevitele

Javasolt:

  • A telített zsírsavak bevitelének csökkentese, ill. a zsírfogyasztás csökkentése
  • Telítetlen zsírsavak fokozott bevitele, főkent az omega-3 zsírsav
  • A bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás
  • Bőséges élelmi rostfogyasztás
  • Bio vagy vegyszermentes zöldségek és gyümölcsök fogyasztása és megbízható nem szennyezett helyről való beszerzése.
  • Teljes értékű gabonafélék fogyasztása
  • Húsfogyasztás mérséklése
  • Biztonságos ételkészítés és tárolás
  • Egyénre szabott energia es tápanyagtartalmú étrend
  • A nyári szezon zöldségekből, gyümölcsökből érdemes lefagyasztani, hogy a téli szezonban is tudjuk használni a megbízható helyről származó fagyasztott árut.
  • Direkt karcinogének (fentebb felsorolt vegyületek) eliminálása

Az egészségtelen táplálkozás mellett a daganatos megbetegedések kialakulásában nagyon nagy szerepet játszik az élethez való hozzáállásunk. Törődjünk testi lelki egészségünkkel.

Csík Orsolya, dietetikus