A PLoS One című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azt vizsgálták, hogy milyen mértékű adót kellene kivetni a vörös és feldolgozott húsokra a világ 149 régiójában ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen a fogyasztásukból eredő egészségügyi terheket, valamint hogy megváltozzanak az emberek táplálkozási szokásai.
Az eredmények szerint a magas jövedelmű országokban a vörös húsokat 20 százalékkal drágábban, míg a feldolgozott húsokat - szalonna, kolbász és szárított húsok - a mostanihoz képest több mint kétszeres áron kellene kínálni ahhoz, hogy fedezzék a fogyasztásukkal összefüggő egészségügyi kiadásokat - olvasható az egyetem honlapján.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkeltőnek minősítette a feldolgozott formában fogyasztott marha-, bárány- és sertéshúst, valamint feltehetőleg rákkeltőként azok feldolgozatlanul fogyasztott változatait. Ez a három húsfajta továbbá összefüggésben áll a szívkoszorúér-betegség, az agyi-érkatasztrófa és a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával.
Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Marco Springmann vezette kutatócsoport becslései szerint 2020-ban 2,4 millió haláleset és 285 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadás lesz köthető a vörös és feldolgozott húsok fogyasztásához.
"A vörös és feldolgozott húsok fogyasztásának mértéke a magas és közepes jövedelmű országok többségében meghaladja az ajánlott mennyiséget" - mutatott rá Springmann. "Ez pedig nem csupán az egyén egészségére van jelentős hatással, hanem a teljes egészségügyi rendszerre is, amelyet sok országban az adófizetők tartanak fenn, valamint a gazdaságra is, amely munkaerőt veszít, ha a dolgozók lebetegednek, vagy egy beteg hozzátartozójukról kénytelenek gondoskodni" - tette hozzá a szakember.
A tanulmány szerint, ahogy az egészségre ártalmas egyéb termékek, mint például az alkoholos italok, a dohányáruk és a cukor megadóztatása, úgy a vörös és feldolgozott húsokra kivetett adó is az egészségesebb élelmiszerek felé terelheti az embereket.
A kutatók szerint az egészségügyi adók bevezetésével a feldolgozott húsok fogyasztása nagyjából heti két adaggal csökkenne a magas jövedelmű országokban és 16 százalékkal világszerte.
A szakemberek szerint globálisan 172 milliárd dollár folyna be a húsadókból, amelyből a 70 százalékát lehetne fedezni mindazon egészségügyi kiadásoknak, amelyeket a vörös és feldolgozott húsok fogyasztása ró a társadalomra. A költségek teljes fedezéséhez a kalkulált adók dupláját kellene kivetni.
A feldolgozott húsok fogyasztásának csökkenésével ráadásul több mint száz millió tonnával kevesebb üvegházhatású gáz kerülne a légkörbe, elsősorban a marhahúsfogyasztás visszaszorulása miatt. Emellett csökkentené az elhízottság arányát is, mivel a kalóriaszegényebb alternatívák felé terelné az embereket.
