Csökkenő nemzetközi élelmiszeráraknak örülhetnek a fejlődő országok

A zsugorodó nemzetközi terményárak miatt enyhülnek a világ legszegényebb országainak élelmiszerimport kiadásai, ám eközben az amerikai dollár erősödése „komoly veszélyt” jelenthet, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

Az élelmiszerbehozatal globális értéke idén elérheti az 1,467 billiárd dollárt – 3%-kal túlnőve a tavalyi évi adatot, bár így is valamelyest szerényebben a júliusban előrevetített értékhez képest, olvasható a FAO félévente megjelentetett élelmiszerekkel kapcsolatos kilátásokkal foglalkozó jelentésében.

Kávécserje termésével Ugandában. Fotó: ©FAO/Isaac KasamaniKávécserje termésével Ugandában. Fotó: ©FAO/Isaac Kasamani

Bár a kávé, tea, kakaó és cukor árcsökkenése könnyít az importszámlákon, a fuvardíjak költségéről sem szabad elfeledkezni. A legkevésbé fejlett és az alacsony jövedelmű országokra nincs érdemben hatással a cukor árának zuhanása, miután az import zöldségekért és gabonákért ilyen magas árat kell fizetniük.

A globális élelmiszer-tartalékok továbbra is bőségesek lesznek a FAO szakértői szerint, ami nyomás alatt tartja az árakat. Egyedül a kiszámíthatatlan időjárás, kereskedelmi politikák és a pénzügyi volatilitás kavarhat egyet a stabil jövőképen.

A jelentés a gabonafélék, olajos magvak, cukor, hús, tejtermékek és halfélék piaci trendjeit vizsgálja. A most megjelent kiadás részletesebben foglalkozik a maniókával és a kávé egyre alacsonyabb nemzetközi jegyzésével. Egy további fejezet a túlkínálat és árcsökkenés uralta globális banán és trópusi gyümölcspiacot veszi górcső alá, melyek kereskedelmében 18%-os bővülés várható.

Lefőtt a kávé?

A kávé nemzetközi piaci ára reálértéken számolva 45%-kal alatta van a hét évvel ezelőttinek. A lassú agónia a szektor 2000-es évek eleji válságára emlékeztet.

A világ legjelentősebb trópusi exportcikkeként a kávé fontos bevételforrás az exportőr országoknak, akik gyakran bevitelre szorulnak más élelmiszerekből. Számukra az egyre olcsóbb kávé inkább aggodalomra ad okot, főleg a mintegy 25 millió kistermelő szempontjait figyelembe véve, akik a világ kávébabtermelésének 80%-át biztosítják.

A kávé súlya egyes országok exportjában meglepően nagy is lehet: Burundi mezőgazdasági exportjának kétharmadát, Columbia, Etiópia, Honduras, Ruanda és Uganda esetében a harmadát adja, megélhetést és stabilitást kínálva az ott élőknek.

Számos tényező közrejátszhat, mint például a fogyasztás lassabb növekedése vagy a legnagyobb kávépörkölők piaci ereje, de a legfőbb ok a túlkínálatban keresendő. Ez idei évben a termelés elérheti a 170 millió zsákot, ami történelmi rekord, miközben a raktárakban tárolt mennyiség is minden idők legnagyobbja.

Múlt hónapban több mint 30 ország kávétermelői a kávéipar vezető személyiségeit a nyomott árak elleni együttes fellépésre szólították fel.

A FAO üdvözli ezt az irányt, de a helyzet kezeléséért az együttműködésnek leginkább a szektor fenntartható növekedésére kellene irányulnia.

Mivel az árváltozás a kistermelőket sokkal hamarabb és erősebb intenzitással éri el, mint a fogyasztókat, megoldás lenne, ha már a termelés helyén lehetne hozzáadott értékű terméket előállítani, amihez azonban a legnagyobb importőr országoknak csökkenteni kellene a feldolgozott kávébabra vonatkozó korlátozó hatású vámtarifáikat.