A növényi alapú étrendek
A fogalom olyan étrendeket takar, melyek a hagyományos étrendhez képest jelentősen kevesebb, vagy akár semennyi állati eredetű élelmiszert sem tartalmaznak, viszont lényegesen gazdagabbak friss vagy az élelmiszeripar által csak minimálisan feldolgozott növényi élelmiszerekben. A növényi alapú étrendekre jellemző továbbá a gyakori teljes kiőrlésű gabona, valamint a változatos zöldség, gyümölcs, hüvelyes, olajos mag és dióféle fogyasztás. Tehát nem szükségszerűen hús-, hal-, és tengergyümölcsei mentesek, így nem tekinthetőek azonosnak a vegetáriánus étrendekkel.
Utóbbiak a növényi alapú étrendeken belül egy külön csoportot alkotnak. Ugyanúgy növényi alapú étrend, viszont nem vegetáriánus, az úgynevezett szemi-vegetáriánus vagy flexitáriánus táplálkozás. A két fogalom a szakirodalomban és a köznyelvben is ugyanazt jelenti: az átlagosnál kevesebb, heti néhány húst tartalmazó fogás.
Hogy mi a heti néhány? Egy 2014-es publikáció, amelyre egy tavalyi szakcikk is hivatkozik, például heti maximum három húsos napnál húzta meg a határt. Ez alatt egy mindenevő szemi-vegetáriánusnak/flexitáriánusnak mondható.
Ezzel szemben egyetlen vegetáriánus étrendi irányzat sem tartalmaz húst, halat, sem tenger gyümölcseit. A főbb vegetáriánus direktívák között nagy az eltérés azon belül, hogy mely állati eredetű élelmiszerek engedélyezettek.
A VEGETÁRIÁNUS ÉTRENDI IRÁNYZATOK
Nyilvánvalóan a vegetarianizmus mindenkinek mást jelenthet. Most arról lesz szó, a tudományban miként definiáljuk a vegetáriánus étrendeket. Ez azért is fontos, mert az egyes étrendek egészségügyi vagy környezeti hatásait vizsgálva pontosítani kell tudni, miről is beszélünk. Szerintem mindnekinek ismerős a szituáció, amikor megismer egy magát vegetáriánusnak valló embert, aki azért halat eszik. Akkor ő vega-e? A tudományos értelmezés szerint egyik vegetáriánus étrendi irányzat sem tartalmaz húst, halat vagy tengergyümölcseit.
Ovo-lakto vegetáriánus: tejet, tejtermékeket és tojást tartalmaz, de nem tartalmaz hústerméket, halat, tengergyümölcseit
Lakto – vegetáriánus: tejet és tejterméket tartalmaz, de nem tartalmaz hústerméket, halat, tengergyümölcseit és tojást
Ovo- vegetáriánus: tojást tartalmaz, de nem tartalmaz hústerméket, halat, tengergyümölcseit
Vegán: nem tartalmaz semmilyen állati eredetű élelmiszert (még mézet sem!)
Most csak a főbb csoportokat soroltam fel, de ezeken belül is vannak alkategóriák. A vegetáriánus étrendek választása mögött a legtöbbször világnézeti, erkölcsi és etikai álláspontok, vagy éppen vallási indíttatás állnak. A vegán táplálkozást folytatók egy nagy hányada szerint a ’vegánság' nem csupán egy étrend, hanem egy életmód, állatjogi mozgalom, amely az étrend mellett az élet számos más területén is figyel az állatok jogaira. Vannak olyan vegánok, akik kikérik maguknak, ha a vegánságot pusztán egy étrendnek tekinted, ezt érdemes tudni.
Kijelenthetjük, hogy a vegetarianizmus mögött van egy erős egyéni beállítottság is, ami nem érezhet mindenki magáénak. Mindenesetre való igaz, hogy a jól összeállított vegetáriánus táplálkozás egészségesnek tekinthető több nemzetközi táplálkozástudományi és dietetikai szervezet szerint is.
MINDENKINEK VEGETÁRIÁNUSNAK KELLENE LENNIE?
Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának csökkentésével nagyon valószínű, hogy fenntarthatóbban tudnánk élelmezni az emberiséget, mintha a jelenlegi tendencia szerint haladnánk. Azonban mondjuk a kollektív húsfogyasztás-csökkentés nem biztos, hogy a vegetáriánus étrendek népszerűsítésével lesz a leghatékonyabb. Szerencsére rábukkantam egy párbeszédre, amely osztja az álláspontomat.
2000-ben az American Journal Of Clinical Nutrition -ben Patricia K Johnston, Joan Sabaté és Roland Weinsier táplálkozás kutatók levelezésben fejtették ki véleményüket arról, hogy több problémát is felvet a vegetáriánus szó használata, amikor vegetarianizmus egészségügyi hatásait vizsgáljuk. Véleményüket az empirikus, azaz tapasztalati alapú felmérések is alátámasztják. Az okok között kiemelik, hogy az egyének életük során összeségében változatos táplálkozást folytatnak, a vegetáriánus étrendek összetétele sokszínű, illetve a magukat vegetáriánusnak vallók között is előfordul az amúgy elutasított állati eredetű élelmiszer vagy élelmiszerek, ha nem is gyakori, de időnkénti fogyasztása. Az egyéni vegetáriánus táplálkozási mintázatok között legalább akkora a diverzitás, mint a vegyes táplálkozás esetében. Magyarán mondva ahány ház annyi szokás legyen akár vega akár mindenevő. A csoportátlagokból ugyan általános következtetéseket levonhatunk, de a vegetáriánus táplálkozás előnyeinek vizsgálatakor és kommunikációjakor nem szabad elfeledkezzünk arról, hogy a vegetáriánus és a vegyes étrend sem szükségszerűen egészséges. Bár ugye ez a vegyes táplálkozásra is igaz...
Így vagy úgy, de ettől még közös érdekünk, hogy kevesebb húst fogyasszunk. A kutatók álláspontja szerint az átlag fogyasztó számára inkább növényi táplálékok dominanciájára lenne célszerű fektetni a hangsúlyt a hús és az egyéb állati termékek teljes eliminációja helyett. Véleményük szerint a növényi alapú étrend kategóriára kellene koncentrálni.Nehéz lenne elképzelni, hogy mindenki egy életen át vegetáriánus tudna vagy egyáltalán szeretne lenni. A húsfogyasztás csökkentése viszont nagy valószínűséggel nagyobb tömeg számára lehet vonzó.
