Feltettem egy szójás képet a Facebookra a szója fehérjetartamáról, és jött is pár komment, hogy a szója "hormontartalmáról". Ez elgondolkodtatott, hogy mekkora félelem is uralkodhat itthon a szójával kapcsolatban, és ez egyáltalán mennyire jogos. Lássuk, mi is a helyzet szója ügyben.
Miért enne egyáltalán valaki szóját?
A szója fehérjéi értékesek, és vannak, akik nem húsból szeretnének esszenciális aminosavat kinyerni, vagy csökkenti szeretnék a húsfogyasztásukat. Esszenciális aminosavak pedig, ellentétben a hiedelemmel, a növényekben is vannak, csak általában kisebb mértékben, mint a húsban, tojásban vagy tejtermékekben. Számos definíciót találtam arra, hogy mi is az a teljes értékű fehérje. A szójafehérjék újabban teljes értékűnek vannak minősítve több definíció szerint is. A Magyar Fogyasztóvédelmi Hatóság például így határozza meg a fogalmat: „Azon tápanyag, amely az összes esszenciális aminosavat tartalmazza” és a szójafehérjét is ide sorolja.
Habár esszenciális aminosav-tartalma nem olyan kedvező, mint az állati fehérjéké, a szójatermékek közül a liszt és a szójafehérje-izolátum tartalmazza olyan koncentráltan az esszencális aminosavakat, hogy ha valaki nem fogyaszt állati eredetű fehérjét, annak a szója ebből a szempontból hasznos lehet. 10-15 dkg zsírtalanított szójaliszt, vagy 7 dkg szója fehérje izolátum már lefedi egy 70 kg-os felnőtt napi esszenciális aminosav szükségletét, és egyben az egész napi fehérjeszükségletét is, azért ez is tegyük hozzá. A szója fehérje izolátum emészthetősége és hasznosulása megegyezik a tejjel, tejfehérjével vagy a tojással.
Azért azt ne feledjük, hogy a szójabab, vagy a tofu nem tartalmazza olyan koncentráltan sem a fehérjéket, sem a fehérjéket felépítő esszenciális vagy nem esszenciális aminosavakat, mint a szójaliszt vagy a szójafehérje-izolátum. Vegetáriánusoknak, vegánoknak nagyon hasznos lehet az alábbi kalkulátor (sajnos csak angolul elérhető), ami segíthet kiszámítani nagyjából mennyi esszenciális aminosavat tartalmaz a napi étrendjük: katt ide!
A fehérje előállításhoz szükséges nitrogént nitrogénkötő baktériumok segítségével tudja felvenni a szójanövény. Esetenként a szójababot vetés előtt össze is keverik speciális nirtogénkötő baktériumfajokkal.
Hol az igazság?
Akinek van egy kicsi lelkiismerete is, az úgy, hogy ismeri a szójával kapcsolatos szakirodalmat, szerintem nem képes kijelenteni, hogy a szója mindenképpen ártalmas.
Próbálnék valami konszenzusra jutni, hogy akkor most veszélyes-e a szójafogyasztás vagy sem. De egyszerűen itt is csak mértékekről beszélhetünk, hogy: igen, van az a szójamennyiség, ami ártalmas lehet, de könyörgöm, miből nem lehet annyit enni, hogy ártson? Átnyálaztam egy csomó tanulmányt, kísérletet, amik a szójafogyasztás előnyeit/hátrányait fejtegetik. De egyszerűen akkora a mennyiség, és annyira változatosak a kísérleti vagy megfigyeléses modellek, hogy egy egész könyvet lehetne erről írni, és be kellett lássam, nem fog beleférni egy blogposztba. Elkezdhetném, a szőrszálhasogatás kategóriába esne. De ha valaki fizet egy csomó pénzt, nagyon szívesen kimazsolázom az erről szóló szakirodalmat, és bemutatom, miért nem lehet konkrét táplálkozási ajánlásokat levonni a legtöbb kutatási anyagból. :)
Nagyon sok kísérletet vagy megfigyelést ugyanis nem lehet túl komolyan venni, mert a vizsgálati modellt nem lehet emberekre vonatkozóan a gyakorlatban értelmezni, vagy az már eleve hibás. Vannak, akik nagyon meg szeretnének győzni minket arról, hogy a szója rossz, és vannak akik arról, hogy nem az. Gondoljunk bele, mekkora biznisz van a húsiparban, és mekkora biznisz van az állati eredetű fehérje pótlására szolgáló szójaiparban… Nem is csoda, hogy ennyire pörög ez a téma, és igyekeznek minket mindenről meggyőzni.
Eleve nem értem, miért a szója növényi „hormon” tartalmával ijesztgetnek egyesek, amikor ott vannak a hormonális fogamzásgátlók, hol ér fel egy hormonszerű hatással rendelkező növényi vegyület napi szintű fogyasztása egy rendszeres hormonkezeléssel? Most ezzel nem a fogamzásgátlók ellen szeretnék szólni, csak gondoljunk bele, hogy mennyire lenne ésszerű ezeket biztonságosnak nyilvánítani, ha a szóját pedig tiltólistára tennék a gyengébb hormonszerű hatással rendelkező vegyületei miatt…
Egyébként nemcsak a fitoösztrogének tudnak hormonreceptorokat aktiválni. Bizonyos zsíroldékony vitaminok is, például a D-vitamin vagy az A-vitamin is aktiválhat úgynevezett nukleáris hormon receptorokat, de még a koleszterin is! Ezek által még a génjeinkre is hatással vannak, te jó ég! :)
A túlzott szójafogyasztásnak lehetnek hátulütői, de a túlzott húsfogyasztás egészségügyi veszélyeiről is terjedelmes szakirodalom áll rendelkezésre. Erről már írtunk is, hogy heti 2-3 adag vörös- és/vagy feldolgozott húsfogyasztás nem ajánlott a tudomány jelenlegi állása szerint: Húsevés: pro és kontra. Össze lehet-e mérni mondjuk a mindennapi húsfogyasztás veszélyeit a mindennapi szójafogyasztás veszélyeivel? Lassan egy hete a szójával kapcsolatos szakirodalmakat bújom a neten, de nem találtam semmilyen meggyőző bizonyítékot arra, hogy a túlzott szójafogyasztástól jobban kellene tartani, mint a túlzott húsfogyasztástól. De ha abból csinálnék pénzt, hogy a szója ellen kampányolok (pl. valami speciális divatos diéta irányzatot képviselnék) össze tudnék ollózni jó néhány ilyen-olyan eredményt, hogy a szója tiltólistás dolog képében tűnjön fel. Ugyanígy arról, is hogy milyen egészséges is ez a szója, ha az eladásában lenne érdekeltségem.
A szójafogyasztással kapcsolatban a Ködpiszkáló blog cikkét ajánlanám elolvasásra, akik már szintén érintették a témát: Öl vagy elevenít? A szója növényi „hormon” tartalmával is foglalkoztak: Fitoösztrogének: vesélyesek vagy jótékonyak? Ezekből a szakmai posztokból is kiderül, hogy a szója fitoöszrtogénjeinek is lehetnek egészségügyileg pozitív de negatív hatásai is, mint szinte bármilyen más élelmiszer összetevőnek. Még egyes vitaminok túlzott bevitele is komoly egészségügyi kockázatokkal járhat.
Amit tényként kezelhetünk, hogy csecsemők táplálására nem javasolt szójatápszert alkalmazni. Annál, hogy egy adott egyénnek mennyi szóját érdemes/lehet fogyasztania mindig az egyéni tényezőket is figyelembe kell venni: nem/kor/hormonális állapot/betegségek/vegetáriánus vagy vegán-e az illető, egyáltalán allergiás-e a szójára stb. Ilyen kontextusban már van értelme a szója egészségügyi kockázatairől/előnyeiről beszélgetni. Ezzel kapcsolatban, ha valaki tanácsadóhoz fordulna, mindig hivatalos szakember segítségét kérje (dietetikus/táplálkozástudományi szakember). Összességében ismét annyit tudnék mondani, hogy a túlzott szójafogyasztástól nem kell jobban félni, mint a túlzott húsfogyasztástól.
A Creative Commons Liszensszel ellátott cikket a Napi Táptudás blogján találtuk.
