A földimandula számos egyéb néven fut, úgymint tigrismogyoró, chufa, zulu mogyoró. Gyakorlatilag egy fűféle, a papyrus növény közeli rokona. 2-3 cm hosszú kis gyökérgumójaiért termesztik, mely gazdag szénhidrátokban és olajokban, így felhasználása igen sokszínű, még biodízel gyártásához is megfelelő.
Spanyol földimandula ültetvény
Mit tartalmaz a földimandula?
A növény elsősorban szénhidrátot és olajat raktároz a „mandulákban”. A spanyol dietetikai adatbázis alapján 100 g nyers földi mandula átlagosan 24 g olajat és 43 g a szénhidrátot tartalmaz. Ebben a mennyiségben mindössze 6 g fehérje, viszont 17 g rost van. Azért ezekben az adatokban is nagy lehet a szórás fajtától, földrajzi- és termesztési körülményektől függően. A vitaminok közül megtalálható benne némely B-vitamin, de igazán az E-vitamin tartalma kiemelkedő, azért némi C-vitamint is tartalmaz. Ásványi anyagok közül a kálium-, foszfor- és cink- és vastartalmát érdemes megemlíteni.
Mi is van benne?
Sajnos sok életmód portálon, és reklámanyagban elég sok túlzó és félrevezető infó van a földimanduláról, ez se gyógyít mindent, és Hipokratész elméletét is, mint történelmi érdekességet tartsuk számon. Sőt, még a növénnyel foglalkozó szakirodalmakban is számos olyan hatásról lehet olvasni, hogy „véd a cukorbetegségtől, ráktól”, ilyen olyan dolgokat gyógyít. Én beleástam magam, vajon mire hivatkoznak a szerzők, viszont megdöbbentem, hogy ilyen jellegű hatásait soha senki sem vizsgálta, pusztán egymásra hivatkoznak az írók… Értsd, ezek pusztán szóbeszédek, nem valódi megfigyelések, kísérletek nehogy valaki elhiggye az ezekre épülő marketingszövegeket! Egyénként sem gondolhatja senki, hogy pusztán egy növény fogyasztása komplett betegségeket ellen védelmet fog nyújtani, vagy éppen elűzi azokat. Ettől függetlenül még értékes táplálék, és bizonyos diétákban jótékony hatása lehet.
- 100 g nyers földimandula akár fedezheti a napi rostszükséglet felét (a napi szükséges rostbevitel felnőtteknél 25 g), ezáltal kiváló rostforrás. A magas rosttartalmú élelmiszerekből relatíve lassabban és egyenletesebben szívódnak fel a szénhidrátok. Emellett a rostok teltségérzetet okoznak, segítik az emésztést, és táplálják a bélflórát.
- Rengeteg kalória van benne (407 kcal 100 g-ban!), szóval a fentiek ellenére például cukorbetegség, túlsúly, elhízás esetén nem célszerű túlzásba vinni a fogyasztását! Azért ilyen kalóriadús, mert sok benne az olaj.
- Olajösszetétele az olívaolajjal közel azonos, E-vitaminból pedig tényleg sok van benne. 100 g nyers gumó fedezi is egy felnőtt átlagos E-vitamin szükségletét.
- Amit még érdemes megemlíteni, az a B1,2,3,6-vitamin- és C-vitamin-, vas-, foszfor-, cink-, kálium- és magnéziumtartalma, ezekből ugyanis tényleg értelmesebb mennyiséget tartalmaz (értsd 100 g földi mandulából ezen mikrotápanyagokból a napi szükségletünk 10-30%-át tudjuk fedezni). Azért a szakirodalomban elég nagy a szórás azzal kapcsolatban, mennyit is tartalmaz belőlük a „mandula”, vélhetően már csak azért is, mivel ez egy raktározó képlet, nagy változik a környezeti hatásoktól miből mennyit tárol dugiban ott a növény
Mire lehet használni?
1. Növényi "tej" – Vegánoknak, a tej valamely összetevőjére allergiásoknak, érzékenyekneknek hasznos lehet. Az elkészítés módjához IDE kattints.
2. Gluténmentes liszt – Lehet kapni a boltokban, de iszonyatosan drága. Mindenesetre gabona eredetű allergiák, intoleranciák esetén lehet vele kísérletezni.
3. Zöldségként ételekbe – Én eddig csak nyersen ettem a Szezonkertben, de az íze és textúrája valóban annyira hasonlít a a távol keleti konyha kedvelt vízigesztenyéjéhez, hogy bátran ajánlom a pótlására.
4. Pontycsali – Állítólag imádják a pontyok. Remélem ezentúl minden horgász keresgéli majd a vízparton a vad földi mandulát! :) A vad típuson azért kevesebb gumó lesz, erre készüljenek fel.
Csodanövény? Nem. Viszont van benne egy csomó hasznos dolog, mint oly sok más növényben. Sajnos a boltokban kapható földimandula vagy tigris mogyoró szinte biztos, hogy import termék, pedig itthon is megterem. Mivel dísznövényként is jól funkcionál, több szempontból is érdemes lehet kísérletezni vele a kertben.
A Creative Commons Liszensszel ellátott cikket a Napi Táptudás blogján találtuk.
