Mégis mi ez? Most a zselatinról beszélünk, amit mostanában divatos állati enyvnek hívni egyes lejárató kampányokban. A zselatin gyakorlatilag az állati enyv legtisztább formája, lényegében úgy készül, hogy az állati csontokat, porcokat és bőrt tisztítás után főzésnek és savas vagy lúgos hidrolízisnek vetik alá. Sav alatt elsősorban a sósavat vagy akár a kénsavat kell érteni. Tehát az állati (elsősorban sertés és szarvasmarha) csontot, porcot, bőrt sósavval roncsolják és így a kollagént is hidrolizáltatják, hidrolizált kollagént kapunk. Ha enzimatikusan és/vagy lúggal és/vagy savval hidrolizálják a kollagént, akkor sem lesz egyik változat egészségtelenebb vagy egészségesebb a másiknál… Ezek a technológiával és a felhasználással kapcsolatos dolgok, nem egészségügyi természetűek. Hogyan hatékonyabb/olcsóbb előállítani a zselatint, milyenek legyenek a gélképző tulajdonságai, stb.
Ha például szakállas saskeselyűk lennénk, olyan hatékonyan el tudnánk végezni magunknak a kemény csontok emésztését, és a kollagén-hidrolizálást, hogy csak na! Ennek a madárnak az étrendjének akár 90%-a csontokból áll. De nekünk ez nem megy, pedig jó lenne kinyerni minél több értékes anyagot az elfogyasztásra szánt állatokból, ha már levágjuk őket. Sebaj, mi feltaláltuk a zselatingyártást, hogy ne vesszen kárba az a sok értékes anyag.
Miért egészséges kollagént enni?
Ezekhez mind szükséges kollagén: csontok, porcok, ízületek, kötőszövetek, fogak, inak, bőr, izmok, a belső szervek és erek falának felépítése, a megfelelő rugalmasság biztosítása. De a sebgyógyulásban és szövetek regenerálásban is fontos szerepe van. A kollagéntermeléshez elengedhetetlen kellék a C-vitamin és a cink. A kollagénnek négy különböző típusa van, és mindegyiket elő tudjuk állítani. Legnagyobb részben a glicin és prolin aminosavakból épülnek fel.
Ezek nem eszenciálisak, azaz ezeket is elő tudjuk állítani a testünkben. Azonban aminosavakat előállítani bonyolult dolog, sokszor egymásból alakítgatjuk át őket, és kimutatták, hogy ha nem eszünk meg eleget a kollagént felépítő egyik fő aminosavból, a glicinből, akkor nem tudunk annyit megtermelni belőle, hogy fedezze a napi kollagén termeléshez szükséges mennyiséget. A zselatinnál (hidrolizált kollagén) pedig nincs glicinben és prolinban gazdagabb élelmiszer. Jogos a kérdés, hogy „odajut-e” a megevett glicin és a prolin a kollegéndús szövetekbe. Egereket vizsgálva arra jutottak, hogy az elfogyasztott hidrolizált kollagénből származó glicin és prolin a porcszövetekben és a bőrben halmozódott fel jelentős mennyiségben, valószínű, hogy bennünk is hasonló dolog történik.
A hidrolizált kollagén/zselatin fogyasztása pedig pozitívan befolyásolhatja a bőr, a kötőszövet és az ízületek egészségét. Egyes kutatásokban hatásosnak bizonyul ízületi megbetegedések kezelésére, bár vannak szakemberek, akik szerint kérdéses a hatékonysága. A sportolással kapcsolatban is kutatják, mivel az edzés során megterhelt izom-és kötőszövet sérüléseinek javításához elengedhetetlen a kollagén. Sőt, idős férfiaknál a kutatók azt találták, hogy 2 hónapon keresztül napi 15 g hidrolizált kollagén elfogyasztása heti három erőnléti edzés mellett növelte az izomteljesítményt azokhoz képest, akik edzettek, de nem kaptak kollagént.
Etikai vonatkozások
Természetesen, ha valaki vega vagy vegán, akkor elutasítja a zselatint, ami a személyes meggyőződésük miatt teljesen érthető. Éppen ezért ne zselatinos sütivel kínálgassuk vega vagy vegán barátainkat. Mindenevőként én viszont úgy gondolom, azzal, ha megeszem a zselatint, hozzájárulok ahhoz, hogy ha már megölnek állatokat, akkor a lehető legtöbb részüket hasznosítsuk is. Az én szememben ez már egy pont a fenntartható, azaz környezetkímélőbb étkezéshez. Kicsit ki is kérem magamnak, ha valaki lenéz azért, mert hajlandó vagyok megenni az állati enyvet, számomra ez is a lelkiismeretes mindenevés része.
Egy testépítőknek étrend-kiegészítőket forgalmazó oldalon elég meghökkentő szöveget találtam a hidrolizált kollagén gyártásról: „Manapság egy újabb alternatívája akadt az állatból kivont kollagénnek. Bár drága, ez az emberi kollagén, melyet halottakból, placentából vagy abortált embriókból nyernek ki….” Remélem, senki sem veszi komolyan, hogy ez így létezik...
Nem az arcbőrön keresztül emésztünk
Kedves nőtársaim! Bizonyára próbáltak már jó drága kollagénes arckrémet eladni nektek azzal a szöveggel, hogy a kollagén hozzájárul a bőr feszességéhez, stb. Ez igaz is. Csakhogy az arcbőr nem az emésztőrendszer része. A kollagén túl nagy molekula ahhoz, hogy felszívódjon a bőrön keresztül, azért teszik kozmetikumokba, hogy a krém állagát javítsa, zselésítse. A nagyon apróra ’darabolt’ kollagén fehérjék egy része tényleg felszívódhat bőrön át, ám hogy ez szépen be is épülne a bekent bőrfelületre, arra nincs megfelelő bizonyíték. Inkább ne csak a csirkemellet együnk, fogyasszuk el a csirke bőrét is, ne rettegjünk a kötőszövetesebb húsoktól, együk meg a sült oldalast, ha már kollagénre vágyunk! És persze ott van még a jó kis húsleves-csontleves vagy a kocsonya is, amik szintén tartalmaznak kollagént.
A lényeg: ne ijedjünk meg a zselatintól, újabban csúfosabb nevén állati enyvtől, hacsak ideológiai okaink nincsenek rá. Nincs benne semmilyen ördögi dolog. Azért próbáljuk meg ne a szétcukrozott és színezett gumicukor formájában fogyasztani, vagy legalábbis csak óvatosan. Nyugodtan együk meg az állatok kollagéngazdag részeit is. Persze azzal számoljunk, hogy ezek a részek általában zsírosabbak is. Aki hidrolizált kollegénre vágyik ilyen vagy olyan okoknál fogva, annak lehet, hogy nem érdemes többet költenie rá az étkezési zselatin áránál. És még valami: a növényi „zselatinok” szénhidrátalapúak, összetételben semmi közük a fehérjealapú zselatinhoz.
A Creative Commons Liszensszel ellátott cikket a Napi Táptudás blogján találtuk.
