Egészségtelen-e a húsfogyasztás? Nem. Önmagában a húsevés nem egészségtelen. Mint ahogy teljesen egészséges életet lehet élni hús nélkül is. Az Amerikai Dietetikus Szövetség 2009-ben például biztonságosnak nyilvánította a megfelelően kivitelezett (!) vegetáriánus vagy akár vegán étrendet. De nem egészségesebbek, mint a mindenevő étrend! Ha eszik húst az ember, ha nem, ugyanúgy meg tud betegedni, legfeljebb más és már betegségekre lesz hajlamos. Kész, nem tudom, miért vitatkoznak ezen emberek. Mindennek van veszélye, ha nem jól csinálja az ember. És hát ugye akkor sem leszünk halhatatlanok, ha mindent jól csinálunk…
Brit tudósok 17 éven keresztül követtek nyomon egészségtudatos vegetáriánusokat és egészségtudatos mindenevőket, és bizony egyik tábor sem volt egészségesebb a másiknál. Abba is gondoljunk bele, hogy sok olyan kutatás eredménye, melyben a vegetáriánus étrend bizonyul egészségesebbnek a mindenevéssel szemben, annak köszönhető, hogy a vegetáriánusok általánosságban amúgy is egészségtudatosabbak... Nem fair (sőt, ésszerűtlen és tudománytalan) egy random nem-egészségtudatos mindenevő csoporttal összehasonlítani őket, ahogy az sokszor meg is történik.
Spirituális értelemben véve, hogy egészségtelen-e a húsfogyasztás… nos azt hiszem ez pláne mindenkinek a magánügye. Régen rossz, ha egyesek szerint az mutatja meg ki mennyire etikus vagy empatikus, hogy eszik-e húst vagy sem. Aki „képes megenni egy állatot”, az rosszabb ember? Ugyan! Az állatok megevésének ugyanúgy tulajdoníthat valaki negatív karmát, vagy akár örülhet neki, hogy átszáll bele az élőlény életereje, de lehet valaki számára a kérdés semleges is. Én mindegyik elképzelésben látok fantáziát, és meghagynám, hogy mindenki maga döntsön erről, anélkül, hogy hülyének/szemétládának nézi a másikat, aki nem érti meg épp az ő magasztos gondolatait vagy racionális szemléletét a dologgal kapcsolatban.
Mitől egészséges húst fogyasztani?
A húsnak ezek a legkiemelkedőbb egészséges tulajdonságai:
- magas minőségű fehérjék: az állati eredetű termékekben, különösen a húsfélékben, igen sok fehérje van. Persze bármekkora fehérjemennyiséget be lehet vinni növényi étrenddel is, de az állati fehérjék jelentős mennyiséget tartalmaznak úgynevezett esszenciális aminosavakból, amelyeket a szervezetünk nem tud előállítani. Növényekben is vannak ilyenek, de általánosságban jelentősen kevesebb (kivéve pl. szója). Ezért az állati eredetű fehérjéket teljes értékű fehérjéknek nevezzük. Ez azt is jelenti, hogy húsokból kevesebbet kell elfogyasztanunk, mint növényekből, hogy minden esszenciális aminosavat letudjunk. Nyilván ez még nem jelenti azt, hogy muszáj húst enni.
Egy vegán testépítő bemutatja milyen szuper növényi fehérjeforrásokkal táplálkozik
- B-12 vitamin: igazából ez az egyetlen vitamin, amit megfelelő mennyiségben tényleg csak állati eredetű táplálékkal tudunk bevinni a szervezetünkbe. Azonban ez is inkább a belsőségekben található meg. Csak egy példa. A csirkemell mostanában (is) igazi sztárnak számít, fincsi is, de 10 dkg sült csirkemellben mindössze 6%-a található meg az átlag felnőtt számára javasolt napi B12-vitamin adagnak (RDA), ugyanennyi párolt csirkemájban pedig 281%-a. Egy 10 dkg-os sült pontyszeletben pedig a B12-vitamin RDA 25%-a található meg. Igazából egy nagyobb buggyantott tojásban is több B12-vitamin van (az RDA 11%-a), mint 10 deka sült csirkemellben. B-12 vitamin amúgy nincs egy csomó kajában, amiről sokan azt hiszik, hogy van. Erről már ITT írtunk.
Természetesen egyéb vitaminokban is gazdagok a húsfélék, azonban a legtöbbel tényleg képesek vagyunk megfelelően ellátni magunkat még egy jól összeállított vegetáriánus/vegán étrend mellett is. Ilyenkor azért általában szükség lehet dúsított élelmiszerekre, étrend-kiegészítőkre. - Folát: a folát egy kifejezetten olyan vitamin, amit növényi táplálékkal ugyan lehet fedezni (pl. spenót, hüvelyesek), de állati eredetű táplálékokban, különösen belsőségekben van igazán jelentős mértékben jelen. Ráadásul számolni kell azzal, hogy a növényi eredetű folát hasznosulása úgymond nehézkesebb. (A csirkemell-csirkemáj összehasonlításnál maradva 10 dkg sült csirkemell mindössze 1%-át ha fedezi a napi javasolt folát adagnak, míg 10 dkg párolt csirkemáj 144%-át!).
- Vas: alapesetben a szervezetünk számára szükséges ásványi anyagokat is tudjuk fedezni húsfogyasztás nélkül is. Leginkább a vasat szokták emlegetni a hús ásványi anyagjaként. A belsőségek valóban kiemelkedően vas-gazdag élelmiszerek, viszont ez a színhúsokról nem feltétlen mondható el, még a steakről sem. Most már nem mosom le magamról, hogy lenézem a csirkemellet, de lássuk újra ezt a példát. 10 dkg sült csirkemellbencsupán 6%-a található meg a napi vasadagunknak (RDA), ugyan ennyi párolt csirkemájban viszont 65%-a.
A jó minőségű állati májból egy csirkemell-sütésnyi idő alatt isteni kaják varázsolhatóak, és kevesebb, mint fele annyiba kerül
A tévhitekkel ellentétben a vas a növényi eredetű élelmiszerekből is felszívódik, különösen, ha C-vitaminnal gazdag élelmiszerekkel fogyasztjuk együtt a vas-gazdag növényeket, például a szárazhüvelyeseket (babot, lencsét stb.). A vasfelszívódást gátolhatják a növényekben található vegyületek pl. fitátok, polifenolok, azonban ezek hőkezelés hatására bomlanak.
A húsok egyéb hasznos anyagai, a teljesség igénye nélkül:
- Kreatin: lényegében csak állati eredetű táplálékban található meg, viszont elő tudjuk mi magunk is állítani. Ez egy magas nitrogéntartalmú szerves sav, mely az izmok és az agy energiatermelésében játszik kulcsfontosságú szerepet.
- Karnozin: egy antioxidáns tulajdonsággal bíró dipeptid, mely csak állati eredetű táplálékokban található meg, viszont a szervezetünk szintén össze tudja magától rakni.
- DHA/EPA: az omega-3 zsírsavak azon fajtái, melyek kizárólag állati eredetű élelmiszerekben találhatóak meg. Támogatják a szív-és érrendszert, az idegrendszert a megfelelő immunrendszert stb. A növényekben megtalálható omega-3 zsírsav-típusokból a szervezetünk elő tudja állítani, viszont csak csekély mértékben. Húsfélék közül is a halakat részesítsd előnyben, ha ezekre az esszenciális zsírsavakra vágysz. Azonban újabb kutatások szerint, nagyon valószínű, hogy a növényekben megtalálható omega-3 zsírsav-típus, elsősorban az alfa-linolénsav, is kifejti az omega-3 zsírsavaknak tulajdonított pozitív hatásokat, nem csak az EPA és a DHA ahogy korábban gondolták.Tehát ezek miatt sem kell húst hússal enni.
Most nyilván mondhatnám még, hogy a hús low-carb meg hasonlók, de az kb. olyan lenne, mintha a vizet reklámoznánk azzal, hogy gluténmentes.
A húsfogyasztás főbb egészségügyi kockázatai
Ha túlzásba visszük a húsfogyasztást, annak természetesen lehetnek egészségügyi kockázatai.Ez nyilván függ például attól, hogy milyen húsról beszélünk, milyen konyhatechnológiával készült el, függ az egyéni genetikától, életmódtól stb. Lássuk, általánosságban mégis mik lehetnek ezek.
De mégis mi számít túl soknak? Az alábbi kutatások alapján mindenképp gondold át húsfogyasztási szokásaidat, ha megeszel minden nap:
- 10 szelet kolbászt (ráadásul vékonyabb szeletekre kell gondolni)
- és/vagy
- 2-5 szelet felvágottat, sonkát (szeletvastagságtól függően, de azért ez nem sok)
- és/vagy
- 1 fél pár virslit
- és/vagy
- 5-10 dkg nem feldolgozott vörös húst, marha, sertés, bárány (itt mindenre kell gondolni, ami nem szárnyas vagy hal), tehát …
- …magyarul, minden nap enni egy adag bármilyen feldolgozott és/vagy vörös húst nem feltétlenül kafa.
Ha már valamiről lemondanánk húsáruk terén, akkor nyugodtan kezdjük a feldolgozottakkal!
Szív-és érrendszeri problémák: elsősorban a túlzott vörös hús (jelen esetben minden, ami nem hal és szárnyas) és feldolgozott hústermék (kolbász, szalonna, felvágottak, virsli és társaik) fogyasztása elősegítheti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását.Egy 2010-es tanulmány például összegezte 20 addigi komoly kutatás eredményeit a témában. Arra jutottak, hogy aki rendszeresen elfogyaszt napi 50 g feldolgozott húsárut, annál 42%-al nagyobb eséllyel alakulhat ki szívroham.
Vastagbél- és végbélrák: a túlzott vörös hús- és feldolgozott hústermék-fogyasztás növeli a vastagbél- és végbélrák kialakulásának kockázatát. Egy 24 tanulmányt összegző cikk szerint 17-18%-al nagyobb az esélye a vastag és végbélrák kialakulásának, ha minden nap elfogyasztunk napi 10 dkg vörös húst és/vagy feldolgozott húsárut. Persze akad hasonló kutatás, ami kevésbé találta vészesnek a helyzetet, azonban ezt több hústerméket gyártó cég szponzorálta… Hm.
2-es típusú cukorbetegség: az ember azt gondolná, hogy csak a gonosz szénhidrátok tehetnek a cukorbetegségről. Pedig egyáltalán nem! Akkor is nagyobb az esélyünk a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, ha ész nélkül eszünk vörös húst és feldolgozott hústermékeket. Egy Európában végzett, 12 éves és 2013-ban publikált kutatás alapján, ha minden nap megeszünk 5 dkg feldolgozott hústerméket, akkor 12%-al nagyobb az esélye hogy kialakul nálunk a 2-es típusú cukorbaj. Vörös húsok esetében ez a növekedés csak 8%.
Köszvény: a köszvény ízületi gyulladásos betegség, melynek jellegzetes tünete az ízületi fájdalom és a nagylábujjon megjelenő bütyök. A problémát az okozza, hogy a szervezetben felhalmozódik a húgysav, ami a purin gazdag táplálkozás következménye is lehet. Különösen a belsőségek és a vörös húsok dúskálnak purinokban, így érdemes csínján bánni velük.
A köszvény jellegzetes tünete, a podagra. Fájó, gyulladt bütyökszerű dudor, elsősorban a nagylábujj ízületeinél.
A csirkehús és a halhús se tökéletes: a nyers vagy nem megfelelően hőkezelt szárnyashús egyes bakteriális és vírusos fertőzések jellegzetes melegágya, figyelmeztet a FAO, ráadásul a nyers csirkehús felületén lévő baktériumokkal is óvatosan kell bánni. A tengeri halakban pedig köztudottan felhalmozódnak egyes nehézfémek. Azért azt hozzátenném, hogy mindegyik problémával szembesülhetünk kizárólag növényi táplálékok fogyasztása mellett is!
De mi van azzal a sok hormonnal és antibiotikummal?
Hihetetlen, milyen szinten túldramatizálják néhányan ezt a dolgot, összemosva az USA állattenyésztési gyakorlatát az itthonival. Most erre nem térnék ki, már megtették helyettem. Akit érdekel a téma, olvassa el a Pleva Györggyel (a NÉBIH aka Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője), készült idei riportot a témában: Antibiotikum a húsiparban? Összefoglalva a lényeget, és elolvasva az illetékes jogszabályokat, Magyarországon (és az EU egész területén) hozamfokozás céljából nem adhatnak gyógyszerek az állatoknak. Csak adott, bevizsgált antibiotikumokat lehet alkalmazni gyógyítás és megelőzés céljából. Olyan hormonkészítmény, amely felhalmozódik, nem adható. Bármilyen gyógyszert kapott az állat, szigorúan nyomon kell követni utána, csak a kiürülési idő leteltével vágható le, és ellenőrizni kell a gyógyszermaradványok esetleges meglétét.
Én nem mondom, hogy nem lehetnek kiskapuk, nem szegheti meg valaki a törvényt, de egyrészt azért a paranoiának is van határa, másrészt ez nem biztos, hogy az általában vett húsos étrend témájába tartozik.
Na, most akkor mennyi húst együnk? Nagyon úgy néz ki, hogy egy átlagembernek nem kell mindennap húst ennie, hogy egészséges és fitt legyen, micsoda meglepetés! De még egy sportolónak se (lásd vega/vegán sportolók, testépítők). A paleo diéta egyébként nagyon helyesen reklámozza a belsőségeket (ezek az igazi vas, B12 vitamin, folsav, A-vitamin, D-vitamin stb. bombák, nem a színhús), nagyon értékes részek ezek, ismerkedjünk meg velük is! Ráadásul ezzel is környezettudatosabban táplálkozunk, mivel több részét is megesszük az állatoknak, és még olcsóak is. A feldolgozott hústermékeket pedig inkább kerüljük! Természetesen nem okoz a kolbász vagy a szalonna instant rákot, de ha minden áldott nap eszünk belőlük egy "emberes" adaggal, valóban nagyobb az esélyünk pl. a vastagbélrák kialakulására.
A jelenlegi általános húsfogyasztási trend nem fenntartható, és iszonyatosan megterheli a környezetet, ez tény, ráadásul nem túl állatbarát. Ha minden nap eszel húst, tényleg érdemes meggondolnod, ki tudsz-e hagyni heti 1-2-3 napot a saját és a környezetünk egészségéért is. Nem csak Száraz November-es kihívás van, létezik ám Húsmentes Hétfő is.
A Creatice Commonsz liszensszel ellátott cikket a Napi Táptudás blogon találtuk.
