1. A szénhidrátok savasítanak
Szervezetünkben az összes emészthető szénhidrát végül glükózzá, azaz szőlőcukorrá alakul át, és ebben a formában kerül be a májból a vérkeringésbe. A vérünk közege vizes, a vérplazma 90%-át víz alkotja. A vér kémhatása enyhén lúgos. A szőlőcukor vizes oldatának kémhatása pedig semleges. A vérben keringő glükóz mennyisége érdemben nem befolyásolja a vér pH-ját. Ha nagyon kevés szénhidrátot fogyasztunk, az alternatív energiaforrásként szolgáló ketontestek mennyisége megemelkedik a vérben, ezeknek a kémhatása pedig savas. Hogy ne tolódjon el savas irányba a vér kémhatása, a felesleges ketontesteket a szervezet a vesén, és a tüdőn keresztül távolítja el. Az optimális szénhidrátbevitel tehát nemhogy savasítana, hanem épp hogy segít elkerülni, hogy savas kémhatású ketontestek képződjenek. Ezt bővebben ITT fejtegettük már.
2. A szénhidrátok rákot okoznak
A cukor és az egyéb szénhidrátok sem okoznak rákot. Ez a megfogalmazás teljesen helytelen. A túlzott szénhidrát- vagy azon belül is a túlzott cukorbevitel megnövelheti egyes rákos betegségek kialakulásának kockázatát. De ugyanígy vannak hasonló megfigyelések a túlzott zsír- és fehérjebevitellel kapcsolatban is.
3. Vannak jó, és vannak rossz szénhidrátok
Kezdjük ott, hogy a szénhidrátoknak nincs tudatuk… Nem is fogják fel, hogy létezünk. Nincs stratégiájuk arra, miket fognak művelni a testünkkel, ha egyszer belejutnak végre. Vannak olyan típusú szénhidrátok, amelyekkel csínján kell bánni, és vannak olyanok, amelyekkel kevésbé. Inkább táplálkozási szokásaink lehetnek jók vagy rosszak.
4. A szénhidrátszegény étrend az egészséges
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ajánlása alapján a napi energiabevitelünk 55%-át szénhidrátokból célszerű fedezni. IDE kattintva találunk egy szuper kis kalkulátort, aminek a segítségével ki is tudjuk számolni, ez az esetünkben ez pontosan mennyi szénhidrátot is takar. Az étrendünknek arányaiban nézve szénhidrátokban dúsnak kell lennie, hogy a táplálkozásunk a hosszú távú egészségünket szolgálja. Azonban természetesen nem mindegy milyen formában és mikor eszünk szénhidrátokat. Ha mondjuk cukros üdítőkkel fedezzük az a bizonyos 55%-ot, akkor az természetesen nem egészséges.
Egyébként léteznek olyan szénhidrátokban csökkentett és zsírokban/fehérjékben gazdag diéták, melyeket orvosi terápiák során alkalmaznak, és egyes betegségekben segíthetnek embereknek. Azonban ezek terápiás, épp egy betegség kezelésére szolgáló, folyamatos kontroll alatt álló étrendek. És ami fontos, hogy időszakosak. Testsúlycsökkentésre ilyen étrendeket használni hosszú távon nem ajánlott, ráadásul kutatások bizonyítják, hogy az abbahagyásuk után vissza is térnek a kilók. (Bár szerintem majdnem mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki már járt így.)
5. A szénhidrátcsökkentett termékek egészségesebbek
Ez egy nagyon jó marketingfogás az élelmiszerek piacán, csakhogy megtévesztő. Egyetlen termék sem lesz pusztán attól egészségesebb, hogy csökkentették benne a szénhidrátok mennyiségét. Egyébként miért nem a normál szénhidráttartalmú verziójukból eszünk inkább megfelelő mennyiséget? Alapból nincsen szükségünk szénhidrát-csökkentett termékekre, pláne a pénztárcánknak. Nagyon sokan nem ismerik a szénhidrátok mibenlétét és anyagcseréjét. Minél többet tanulunk róluk, annál inkább rájöhetünk, hogy egy kis önkontroll mellett mennyit és hogyan fogyaszthatunk normál szénhidrát tartalmú élelmiszerekből. Arról nem is beszélve, hogy a szénhidrátcsökkentés érdekében számos plusz összetevőt belepakolnak a termékekbe, például zsírokat és fehérjét, amikből szintén nem tanácsos túl sokat fogyasztani.
A Creative Commons Liszensszel ellátott cikket a Napi Táptudás blogon találtuk.
