Az agrárkamara közleménye szerint a fajtabemutatón ismertették, hogy a legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban keletkeztek, ahol teljes mértékben megsemmisült az idei kajszibaracktermés. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a szezonban, más gyümölcsökhöz hasonlóan, a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetők voltak a korai fajták.
Rámutattak, hogy a termőterület az utóbbi években enyhén, folyamatosan nő. A magyar kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található, ennek mintegy harmadán a gönci magyar kajszi fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.
A magyar kajszibaracktermés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. Magyarország az elmúlt években mintegy 3,5 ezer tonnát exportált friss kajsziból, amelynek jelentős része az osztrák és német piacra került.
A szakmai rendezvényen többek között bemutatták a piaci igények kiszolgálására alkalmas kajszifajtákat, az érdeklődők megismerhették a késői érésű, fagytűrőbb fajtákat és fajtaújdonságokat, valamint a legmodernebb művelési rendszerek nemzetközi tapasztalatait - olvasható a közleményben.
