Az idei tavasztól tapasztalható időjárás különleges helyzetet teremtett a szőlőtermesztésben országszerte. Március végén még hófúvások nehezítették a munkákat az ültetvényeken, három hétre rá pedig berobbant az azóta is tartó meleg idő. Az április és a május is nyáriasan meleg volt, és a rendkívül sok csapadék hatására a szőlővesszők robbanásszerű növekedésbe kezdtek, mostanra pedig soha nem látott mennyiségű és szinte kifejlett fürtöket hoztak. A meleg, csapadékos idő önmagában is hordozza a gombás fertőzések kockázatát, de akár soha nem látott termésre is van kilátás. A természet törekszik a kiegyenlítődésre, de a Varga Pincészet szakemberei úgy vélik, erre egyrészt már nincs elég idő, másrészt júliusban olyan hideg nem lehet, ami jelentősen csökkentheti a szőlő érését. Ezért szinte biztosra mondható, hogy a megszokott augusztus helyett már július 15-e körül elkezdődhet a szüret a hagyományosan első, illatos fajtával, a rendkívül zamatos, friss bort adó Csabagyöngyével.
„A rendkívüli időjárás rendkívüli helyzetet alakított ki a szőlőtermesztésben. Márciusban és áprilisban háromszor, májusban pedig kétszer annyi eső esett, mint az előző években. Most még csak a hónap közepén járunk, de már meghaladtuk a korábbi évek júniusi csapadékátlagát is. Áprilisban 4, májusban 3 fokkal volt melegebb, mint a korábbi években megszokott, és a napsütéses órák száma is jóval magasabb volt a sok éves átlaghoz viszonyítva. A szőlővirágzáskor kedvező időjárásnak köszönhetően a tavalyi év jó közepes termése után idén rekord mennyiségre számíthatunk. Nagy kérdés azonban, hogy sikerül-e az országban a szőlészeknek egészségben megtartani az ültetvényeket? A meleg, csapadékos idő önmagában is hordozza a gombás fertőzések kockázatát. Az igazi probléma azonban az, hogy az ültetvények 3-4 héttel előrébb tartanak a fejlődésben, mint azt megszoktuk. Ennek megfelelően 3-4 héttel több munkát kellett volna elvégezni az utolsó két hónapban, ami annyit tesz, hogy 40–50 százalékkal több munkásra és erőgépre lett volna szükség. Sajnos nem volt több, sőt az országos munkaerőhiány miatt még kevesebb állt rendelkezésre. Az úgynevezett „zöldmunkában” való elmaradások miatt vélhetően a permetezés hatékonysága is csökkenhetett országszerte” – vélekedik Varga Péter.
Arra a kérdésre, hogy a Varga családnak hogyan sikerült megvédeni saját ültetvényeit már Varga Péter fia, Máté ad választ: „Családunk 200 hektáron gazdálkodik, ültetvényeink 90 százaléka keskeny sortávolságú, vagyis a sorok közé történő bejárás a szőlő szokásosnál gyorsabb növekedése miatt nehezített. Emiatt ez a terület különösen veszélyeztetett. Szerencsére az Egri borvidéken az országos átlagnál kevesebb eső esett, itt tehát kisebb a fertőzésveszély, Tokajban is hasonló a helyzet. Szőlőink zöme, mintegy 150 hektár a Balatoni Borrégióban van, itt minden tőlünk telhetőt megteszünk a megfelelő növényvédelemért, de a következő hetekben némi szerencsére is szükségünk lesz. Azaz rövid esőket követően lombot szárító szél, majd száraz melegek kellenének. Ha a nyár további részében kegyes lesz hozzánk az időjárás, úgy a tavalyihoz hasonló, újabb csodás évjárat elé nézhetünk 2018-ban is.”
A Varga család 200 hektáron gazdálkodik, badacsonyörsi, egri és tokaji pincészeteikben tavaly több mint 20 millió kiló szőlőt dolgoztak fel, ami azt jelenti, hogy a saját szőlő mellett több mint 2 000 hektárról vásároltak fel termést.
