Milyen információkat kell látnom az élelmiszerek címkéin és mire tudom használni ezeket az adatokat?

Képezze magát igazi profi "címkeolvasóvá", hogy tényleg hasznosítani tudja az információkat, amelyek az élelmiszereken találhatók!

Az utóbbi években az új előírásoknál fogva egyre több és több adat jelenik meg a címkéken, ezzel jól összezavarva minket. Egy laikus szem nem biztos, hogy pontosan tudja első pillantásra,mi az ami hasznosítható a sok sor közül. Emiatt fontos, hogy megértsük a zacskók, dobozok hátulján álló tudnivalókat.

Fontos tudnunk, hogy teljesen más adatokat találhatunk egy előrecsomagolt és egy nem csomagolt élelmiszeren. Az előre csomagolt élelmiszerek több információt tartalmaznak, mint a nem csomagoltak. Legelőször fel kell tüntetni a termék nevét, amelynek utalnia kell a fizikai állapotára jellemzőjére, például: sós mogyoró, fagyasztott zöldborsó, puffasztott rizs.

Kötelező feltüntetni a tápérték jelölést, amely 100 g-ra vagy 100 ml-re nézve kell megadni. Ezen belül látnunk kell a zsírt - amelyből telített zsírsavak mennyiségét is meg kell adni -, a szénhidrátot - amelyből cukor mennyiségét külön fel kell tüntetni -, és a fehérje, só tartalmat. Látnunk kell még a címkén a nettó tömeget (amely a csomagolás nélküli tömeg), a lejárat dátumát, az összetevők listáját, az allergéneket (ezek általában vastagon szedett betűvel vannak írva), gyártó vagy forgalmazó nevét és elérhetőségeit, és egyes esetekben a származást. Nagyon fontos, hogy a vevő megtévesztésének elkerülése érdekében meg kell nevezni az imitátumokat a terméken, például: virsli műbélben, tejszínhab növényi zsiradékkal.

A nem előrecsomagolt élelmiszereknél a legfontosabb, amiről a vevőnek még a vásárlás előtt tájékoztatást kell kapni: az allergén információ. Ez történhet több formában, mint táblára kiírva, étlapon feltüntetve, vagy szóban kérhetünk tájékoztatást - az esetben látnunk kell egy táblát arról, hogy hogyan tehetjük ezt meg. Abban az esetben, ha a termék neve egyértelműen utal az allergén jelenlétére, akkor nem kötelező arról külön információt adni, például: tejes kifli. Ezeken kívül még felkell tüntetni az édesítőszert illetve egyes színezékeket - ha tartalmazza a termék. A nem csomagolt termékeknél még további tápanyag információkat is kaphatunk a boltban, cukrászdában, hentesnél, mert azt ismerniük kell az ott dolgozóknak. A nem csomagolt élelmiszerek közé tartoznak:

  • A boltban a vevő távollétében csomagolt termékek, mint a csomagolt sült csirke
  • A boltban kimért és ott a vevő kérésére csomagolt termékek, mint a felvágottak, sajtok
  • Csomagolás nélkül található áruk a boltban, mint a zsemle, kifli

Akkor hogyan is tudjuk a hasznunkra fordítani ezt a sok információt?

  • Megtalálhatjuk a magasabb rosttartalmú termékeket, igaz ezt csak ajánlott feltüntetni a címkén, de szerencsére a legtöbben már rajta van.
  • Hasonlítsuk össze a hasonló termékeket és válasszuk az alacsonyabb energiatartalmút.
  • Kereshetünk olyan termékeket, amelyek alacsonyabb telített zsírsav-, transzzsírsav-, só és cukor tartalmúak.
  • Megnézhetjük az összetevők listáját. Nekem erre van egy saját egyszerű szabályom, minél kevesebb összetevő annál jobb.
  • Amennyiben allergiásak vagyunk, akkor most már szerencsére könnyen tájékozódhatunk az élelmiszer jelöléseken.

Csik Orsolya
dietetikus
06306041076
info@egeszsegesdieta.eu
www.egeszsegesdieta.eu