Az akrilamidnak elsősorban ipari felhasználása ismert: műanyagok, ragasztók, papírok és egyes kozmetikumok gyártásánál használják. Egészségre gyakorolt káros hatásai is itt jelentkeztek először, az akrilamiddal dolgozó munkásoknál, akik szervezetében magas koncentrátumban volt kimutatható, ami az idegszövetek károsodását hozta magával.
Akrilamid az élelmiszerekben
Napjainkban viszont már egyes élelmiszeripari termékekben is megtalálható az akrilamid, miután kutatások kimutatták, hogy élelmiszerekben is képes kifejlődni. Az akrilamid alapvetően magas hőmérsékleten képződik, így például hevítés során, vagy amikor a hőmérséklet 120 °C fölé emelkedik. Így elsősorban olyan élelmiszerek esetén jelenik meg, melyeket serpenyőben, bő olajban vagy sütőben kell sütni, pörkölni.
A leginkább érintett élelmiszerek a bő olajban sült ételek, a legtöbb akrilamidot burgonyasziromban, burgonyachips-ben, hasábburgonyában, édes és sós kekszekben, kenyérfélékben, péksüteményekben találták. A kutatásokból az is egyértelműen látható, hogy az akrilamid képződése és koncentrációja függ az élelmiszer típusától, a hőmérséklettől, valamint a hőkezelés hosszától is. Így azok a keményítőben gazdag ételek, melyeket magas hőmérsékleten és hosszabb ideig sütnek, nagyobb mennyiségben tartalmaznak akrilamidot. Ilyenek például a burgonyafélék, kenyerek, tésztafélék.
Rákkeltő hatás
Bár az akrilamid egészségre gyakorolt káros hatásaira vonatkozóan még további vizsgálatok szükségesek, az alapvetően látható, hogy fogyasztásuk nem rizikó nélküli, hiszen idegi problémákat okozhat, és rákkeltő hatásai is lehetnek.
Az akrilamid elleni védekezés egyben egy egészségesebb táplálkozási formát is jelenthet, ugyanis mindenképpen javasolt a bő olajban sült, megégett ételek fogyasztását nélkülözni, és sütés során az arra vonatkozó előírásokat betartani. Ételeinket inkább főzzük, gőzöljük és pároljuk, ekkor nem képződik akrilamid, vagy csak minimális mértékben.
Forrás: hazipatika.com
