A tárcavezető elmondta, idén korábban kezdődött és tovább tarthat a kajszibarac szezonja. Magyarországon jelenleg 1.731 termelő foglalkozik ennek a gyümölcsnek a termesztésével, összesen 4.938 hektáron. Az elmúlt években a termőterület jelentős növekedést mutatott, 2013 és 2024 között 4.000 hektárról 5.000 hektárra emelkedett, ami mutatja a kultúra növekvő népszerűségét és gazdasági jelentőségét. Hozzátette, a kajszibarack termesztése a sokszínűsége miatt fontos része a magyar mezőgazdaságnak. Az agrártárca azon dolgozik, hogy a termelők minél stabilabb feltételek között növelhessék terméshozamukat, és megfelelő támogatást kapjanak fejlesztéseikhez - hangsúlyozta Nagy István.
A miniszter kifejtette, a kajszibarack termése nagy szórást mutat az évjáratok között, az elmúlt évek átlagos termése ugyanakkor 15-17 ezer tonna között mozgott. Az idei évben a klímaváltozás hatására korábban, május második felében megkezdődött a korai fajták betakarítása, és a gazdák átlagosan 16-18 ezer tonna gyümölcsöt várnak. A kajszibarack fő termesztő körzetei Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Pest, Somogy és Tolna vármegyékben van.
Nagy István emlékeztetett, az Agrárminisztérium az új Közös Agrárpolitika keretein belül jelentős támogatási rendszert épített ki a kajszibarack termesztők számára, amely legalább 50%-os, maximum 65%-os forrásintenzitással segíti elő a vállalkozások fejlesztési elképzeléseit. A csemete megvásárlásától kezdve egészen a feldolgozott késztermék előállításáig terjednek ki a támogatások. A kormány továbbra is elkötelezett a kajszibarack termesztésének és feldolgozásának támogatása mellett, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképesebbé váljon a nemzetközi piacon. A kajszibarack ugyanis frissen fogyasztva kiváló antioxidáns forrás, magas béta-karotin-, valamint A, C és E vitamin-tartalommal. Fontos szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében és általános egészségünk fenntartásában – húzta alá a tárcavezető.
