Nem feltétlen drága, ami fenntartható
A Rama kutatásából kiderült, hogy Magyarországon a fogyasztók körében az ár a legfontosabb szempont élelmiszervásárláskor, míg a fenntarthatóság nem számít meghatározó tényezőnek a vásárlók túlnyomó többségénél. De vajon tényleg választani kell a kettő közül?
Tévhit, hogy a fenntartható étrend egzotikus hozzávalókból készülő, elérhetetlen árú és nehezen elkészíthető vegán fogásokat jelent. Valójában, ha körülnézünk, hazánkban is találunk az év minden szakaszában könnyen elérhető és kevésbé költséges alapanyagokat, amelyekből finom, ismerős ízű, de mégis növényi alapú fogásokat készíthetünk. A származási helyszínt azért is érdemes kiemelni, mert a közhiedelemmel ellentétben nem minden növényi alapú étel tekinthető egyformán szerény környezeti lábnyomúnak: ez erősen függ attól, hogy hol és milyen körülmények között termesztették. Sajnos ez az igen népszerű avokádóra és kesudióra is fokozottan igaz, hogy nem jelentenek túlzottan klímabarát választást.
A fenntarthatóság és az ár közötti egyensúly megtalálásához a szezonalitás jelenti a kulcsot: próbáljunk meg olyan alapanyagokat választani, amelyek Magyarországon megteremnek és most is elérhetőek, hiszen ezzel nem csak a pénztárcánkat kímélhetjük meg, de a környezetünknek is jót teszünk. Novemberben például izgalmas főzelékeket, egytálételeket, krémeket, leveseket készíthetünk akár sütőtökből, céklából, spenótból vagy csicsókából, de a szárított hüvelyesek is mindig rendelkezésre állnak.
Középpontban a változatosság
Fontos kiemelni, hogy attól még, hogy valami növényi alapú, szezonális és a közelben termesztett, nem lesz automatikusan egészséges is. Ehetünk ugyanis rengeteg rántott zöldséget és cukros vegán süteményt, ettől nyilvánvalóan nem lesz optimálisabb az étrendünk. Szintén fontos, hogy bár a jelentős zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak számos pozitív hatása lehet, ám minél többféle élelmiszert zár ki az adott étrend, bizonyos tápanyagok tekintetében annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Ilyen kritikus tápanyagnak számítanak például a fehérjék, de a tudatos élelmiszerkiválasztás és változatos étrend mellett nem kell aggódnunk emiatt: rendszeresen, nagyobb mennyiségben fogyasztott hüvelyesek, szójatermékek, olajos magvak, gabonafélék és húshelyettesítő termékek biztosíthatják a megfelelő fehérjebevitelt.
Hogyan váltsunk?
Ha szeretnénk fenntarthatóbban étkezni kompromisszumok nélkül, drasztikus változtatások helyett kezdjük kis lépésekkel: ebbe beleférhet az is, ha több húsmentes napot tartunk a héten (akár húshelyettesítő élelmiszerekkel), vagy ha az ételek elkészítése során próbáljuk kiváltani a tejtermékeket növényi alapú megoldásokkal. A 100%-ban növényi alapú Rama vajalternatíva például ugyanúgy használható sütésre, főzésre és szendvicsek készítésére, mint a vaj, miközben 50%-kal kisebb a klímalábnyoma.
Fontos ismerni a saját határainkat is. Ha nyitottak vagyunk például egzotikusabb ízekre, akkor érdemes megismerkednünk az indiai konyha számos variációt kínáló vegetáriánus fogásaival. Ha viszont inkább a klasszikus ízekre vágyunk, ne vegyük el a saját kedvünket a növényi alapú ételektől azzal, hogy számunka idegen hozzávalókat erőltetünk. Próbálkozzunk inkább a kedvenceink átalakításával, de hamar rájöhetünk arra is, hogy számos klasszikus fogás, mint a lencsefőzelék, a gombapaprikás vagy a paradicsomleves is alapvetően növényi alapú összetevőkből készül, vagy könnyen azzá alakítható.
