Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és ügynökségei azon dolgoztak, hogy megóvják az emberek és bolygónk egészségét és biztonságát, felszólítva az országok vezetőit új és jobb rendszerek kialakítására a helyreállítás során. Ezen belül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek átalakítását szorgalmazta, azok hatékonyabb, befogadóbb, ellenállóbb és fenntarthatóbb működéséért, és hogy általuk jobbá váljon a termelés, a táplálkozás, a környezet állapota és mindenki élete, kivétel nélkül.
A felhívás az agrárélelmezési rendszerek megújítására szerte a világon nyitott fülekre talált.
Fontos lépés volt a folyamatban tavaly szeptemberben az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója, amikor is az országok muníciót kaptak az innovációhoz a klímaválság, természeti katasztrófák és konfliktusokkal szembeni ellenálló képesség fejlesztéséhez.
Szintén 2021-ben történt, hogy a FAO tagállamai elfogadták a Szervezet új stratégiai keretrendszerét a 2022–2031-es időszakra, ami kijelöli az utat egy fenntartható és éhezésmentes világ eléréséhez a 2030-as ütemterv és a Fenntartható Fejlődési Célok mentén.
A FAO ezen kulcsfontosságú dokumentuma még aktuálisabbá vált 2022-ben, amikor a globális élelmezésbiztonságot egy újabb válság rázta meg.
A háború minden további percével a világ élelmezésbiztonsága is gyengül. Ukrajna és Oroszország a globális piacok kiemelt szereplői: fő beszállítói több mezőgazdasági terménynek (búza, kukorica, árpa és napraforgó) és más alapvető termelési inputoknak, például a műtrágyának. Együttesen a globális kukorica- és búzaexport 20-30%-t biztosítják.
És várhatóan jövőre sem lesz könnyebb. A FAO becslései szerint az őszi vetés (főként a búza) legalább 20%-a marad a földeken Ukrajnában, és a gazdáknak a májusi vetésre sem lesz lehetősége. A globális élelmiszerellátás ezzel tovább szűkül, kihatva Európa és Közép-Ázsia országaira és távolabbra is, miután Afrikában és a Közel-Keleten közel 50 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos ország függ az orosz és ukrán gabonától.
Az élelmiszerek ára eleve az egekben volt a növénytermesztés körülményei és az exportkészletek körüli aggodalmak, továbbá az energia, műtrágya és állati takarmányok drágulása miatt. Az ukrajnai háború sokként hatott az alapvető gabonafélék és a növényi olajok piacára, történelmi csúcsra emelve az élelmiszerárakat márciusban.
Azonnali, de legfőképp együttes, koordinált lépésekre és szakpolitikai válaszra van szükség az élelmezésbiztonság jelenlegi kihívásainak tompítására, és a FAO-nak kulcsfontosságú szerepe van ebben.
Ehhez az élelmiszerek és a műtrágya kereskedelmét fenn kell tartani. A mezőgazdasági termelésnek és kereskedelemnek továbbra is ki kell szolgálnia a hazai és globális igényeket, míg az ellátási láncoknak tekintettel kell lennie a haszonnövényekre és -állatokra, az élelmiszerfeldolgozó infrastruktúrára és logisztikai rendszerre.
A FAO javasolja a Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (AMIS) megerősítését, amely eddig is lehetővé tette az élelmiszerpiacok átláthatóságát és – válság esetén – a koordinált szakpolitikai fellépést.
Ezen felül javítani kell Európában és Közép-Ázsiában – illetve a világon mindenhol – a természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságán, nem csupán a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése érdekében, hanem az innovációra való képesség növeléséért. Mindkét tényező kiemelten fontos az exporttermékek előállításakor.
A természeti erőforrások jobb felhasználása a fenntartható fejlődés alapköve. Épp ezért a Fenntartható Fejlődési Célok elérése (amint az a FAO a klímaváltozással és a tudománnyal és innovációval foglalkozó stratégiájában ki van fejtve) a Szervezet 2022–2031-es szervezeti keretrendszerének központi eleme. Ezen célok elérését és a kihívásokra való adekvát választ támogatja a FAO regionális szakmai platformja a zöld mezőgazdaságról, ami egy felhasználóbarát digitális felület a zöldítéshez kapcsolódó információk megosztásának elősegítésére. Egy, a FAO társszervezésében megvalósuló bakui nemzetközi konferencia szintén ezt a célt szolgálja.
Erősíteni kell az ellenálló képességet is. A bizonytalan helyzetben levők nagy részének a mezőgazdaság és a természeti erőforrások biztosítják a megélhetést, így a krízisek és katasztrófák őket érintik a legerősebben.
A kormányokkal, partnerekkel és közösségekkel együttműködésben – a katasztrófák előtt, alatt és után – a FAO unikális helyzetben van tagországainak támogatására, hogy azok a megelőzés, felkészültség és helyreállítás összekapcsolásával ellenállóbb és éhezésmentes jövőt építhessenek, és segíthessék a gazdákat és a vidéki gazdaságot még agilisabbá, hatékonyabbá és innovatívabbá válni. Anélkül, hogy elvinnénk a fókuszt a stratégiai célunkról, a FAO aktívan részt vesz a vészhelyzetek utáni segítségnyújtásban, hogy csökkentse a konfliktusok hatását az emberi életekre és megélhetésekre.
A világ sosem volt ennyire szorosan összefonódott. Egy konfliktus a világ egyik pontján a bolygó minden szegletére kihat, és ezen utórezgések visszavethetik az élelmezésbiztonságot és általában véve a fejlődést.
CSÜ TONG-JÜ
ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója
