A cél az élelmezésbiztonság és a fenntartható fejlődés a válságok és kihívások ellenére

  • gastrovilág
  • 2022.05.10
    13:43
  • FAO SAJTÓKÖZLEMÉNY
Az elmúlt két év felforgatta életünk minden területét. Szerencsére, a tudomány segített jobban megérteni és szembeszállni a COVID-19 jelentette kihívásokkal. Eközben megtapasztaltuk, hogy a pandémiára miként reagált a termelés, a kereskedelem, a szállítmányozás és a fogyasztás – beleértve az élelmiszereket és más mezőgazdasági termékeket.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és ügynökségei azon dolgoztak, hogy megóvják az emberek és bolygónk egészségét és biztonságát, felszólítva az országok vezetőit új és jobb rendszerek kialakítására a helyreállítás során. Ezen belül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az agrár-élelmezési rendszerek átalakítását szorgalmazta, azok hatékonyabb, befogadóbb, ellenállóbb és fenntarthatóbb működéséért, és hogy általuk jobbá váljon a termelés, a táplálkozás, a környezet állapota és mindenki élete, kivétel nélkül.

A felhívás az agrárélelmezési rendszerek megújítására szerte a világon nyitott fülekre talált.

Fontos lépés volt a folyamatban tavaly szeptemberben az ENSZ Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója, amikor is az országok muníciót kaptak az innovációhoz a klímaválság, természeti katasztrófák és konfliktusokkal szembeni ellenálló képesség fejlesztéséhez.

Szintén 2021-ben történt, hogy a FAO tagállamai elfogadták a Szervezet új stratégiai keretrendszerét a 2022–2031-es időszakra, ami kijelöli az utat egy fenntartható és éhezésmentes világ eléréséhez a 2030-as ütemterv és a Fenntartható Fejlődési Célok mentén.

A FAO ezen kulcsfontosságú dokumentuma még aktuálisabbá vált 2022-ben, amikor a globális élelmezésbiztonságot egy újabb válság rázta meg.

A háború minden további percével a világ élelmezésbiztonsága is gyengül. Ukrajna és Oroszország a globális piacok kiemelt szereplői: fő beszállítói több mezőgazdasági terménynek (búza, kukorica, árpa és napraforgó) és más alapvető termelési inputoknak, például a műtrágyának. Együttesen a globális kukorica- és búzaexport 20-30%-t biztosítják.

És várhatóan jövőre sem lesz könnyebb. A FAO becslései szerint az őszi vetés (főként a búza) legalább 20%-a marad a földeken Ukrajnában, és a gazdáknak a májusi vetésre sem lesz lehetősége. A globális élelmiszerellátás ezzel tovább szűkül, kihatva Európa és Közép-Ázsia országaira és távolabbra is, miután Afrikában és a Közel-Keleten közel 50 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiányos ország függ az orosz és ukrán gabonától.

Az élelmiszerek ára eleve az egekben volt a növénytermesztés körülményei és az exportkészletek körüli aggodalmak, továbbá az energia, műtrágya és állati takarmányok drágulása miatt. Az ukrajnai háború sokként hatott az alapvető gabonafélék és a növényi olajok piacára, történelmi csúcsra emelve az élelmiszerárakat márciusban.

Azonnali, de legfőképp együttes, koordinált lépésekre és szakpolitikai válaszra van szükség az élelmezésbiztonság jelenlegi kihívásainak tompítására, és a FAO-nak kulcsfontosságú szerepe van ebben.

Ehhez az élelmiszerek és a műtrágya kereskedelmét fenn kell tartani. A mezőgazdasági termelésnek és kereskedelemnek továbbra is ki kell szolgálnia a hazai és globális igényeket, míg az ellátási láncoknak tekintettel kell lennie a haszonnövényekre és -állatokra, az élelmiszerfeldolgozó infrastruktúrára és logisztikai rendszerre.

A FAO javasolja a Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (AMIS) megerősítését, amely eddig is lehetővé tette az élelmiszerpiacok átláthatóságát és – válság esetén – a koordinált szakpolitikai fellépést.

Ezen felül javítani kell Európában és Közép-Ázsiában – illetve a világon mindenhol – a természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságán, nem csupán a mezőgazdasági termelés költségeinek csökkentése érdekében, hanem az innovációra való képesség növeléséért. Mindkét tényező kiemelten fontos az exporttermékek előállításakor.

A természeti erőforrások jobb felhasználása a fenntartható fejlődés alapköve. Épp ezért a Fenntartható Fejlődési Célok elérése (amint az a FAO a klímaváltozással és a tudománnyal és innovációval foglalkozó stratégiájában ki van fejtve) a Szervezet 2022–2031-es szervezeti keretrendszerének központi eleme. Ezen célok elérését és a kihívásokra való adekvát választ támogatja a FAO regionális szakmai platformja a zöld mezőgazdaságról, ami egy felhasználóbarát digitális felület a zöldítéshez kapcsolódó információk megosztásának elősegítésére. Egy, a FAO társszervezésében megvalósuló bakui nemzetközi konferencia szintén ezt a célt szolgálja.

Erősíteni kell az ellenálló képességet is. A bizonytalan helyzetben levők nagy részének a mezőgazdaság és a természeti erőforrások biztosítják a megélhetést, így a krízisek és katasztrófák őket érintik a legerősebben.

A kormányokkal, partnerekkel és közösségekkel együttműködésben – a katasztrófák előtt, alatt és után – a FAO unikális helyzetben van tagországainak támogatására, hogy azok a megelőzés, felkészültség és helyreállítás összekapcsolásával ellenállóbb és éhezésmentes jövőt építhessenek, és segíthessék a gazdákat és a vidéki gazdaságot még agilisabbá, hatékonyabbá és innovatívabbá válni. Anélkül, hogy elvinnénk a fókuszt a stratégiai célunkról, a FAO aktívan részt vesz a vészhelyzetek utáni segítségnyújtásban, hogy csökkentse a konfliktusok hatását az emberi életekre és megélhetésekre.

A világ sosem volt ennyire szorosan összefonódott. Egy konfliktus a világ egyik pontján a bolygó minden szegletére kihat, és ezen utórezgések visszavethetik az élelmezésbiztonságot és általában véve a fejlődést.

CSÜ TONG-JÜ

ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) főigazgatója