Az élelmiszer sokféleség gazdasági érték, hiszen az alap termékpályák hatékonyságnövelése mellett fontos figyelni a kiságazatokra, amelyek a sok lábon állás biztonságát adják. Emellett érték társadalmi szempontból is, hiszen az egészséges táplálkozásunk egyik alapja az, hogy minél többféle, egészséges terméket fogyasszunk - mondta köszöntőbeszédében Juhász Anikó. Az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a 2020. évi kormánydöntés alapján a Megújuló vidék, megújuló agrárium program indulásával az EU-s források megsokszorozására nyílt lehetőség. Ez azt jelenti, hogy 2021-2022-ben ugyanannyi pénzt fordíthatunk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére mint az előző 7 évben. Ebben a helyzetben könnyebb a szakpolitikának meghatározni a fejlesztési irányokat és biztosítani a forrásokat - fejtette ki. Ennek jó példája, hogy az elmúlt időszakban kiírt állattenyésztési ágazatok fejlesztésére szóló pályázaton a nyúlágazat sikerrel szerepelt, 18 pályázatot nyújtottak be közel 3 milliárd forint értékben. Talán még fontosabb, hogy az élelmiszer-feldolgozási felhívásra is 4 nyúlágazati pályázat érkezett, itt körülbelül 500 millió forint értékben valósul meg fejlesztés - tette hozzá Juhász Anikó.
Hangsúlyozta: a magyar nyúlhús kiváló, nemzetközi szinten elismert termék, hiszen több mint 95 százalékban exportáljuk. A legfontosabb feladat az, hogy mindezt a hazai fogyasztók számára is elérhetővé tegyük. Jó, ha külföldön jól szereplünk, de még jobb, ha a magyar közönség is megismeri és kedveli is a nyúlhúst. A hazai fogyasztásösztönzés területén sikerült eddig is eredményeket elérni, hiszen szinte már minden hazai áruházlánc polcán megtalálhatóak a konyhakész termékek - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Van azonban még hova fejlődni, különösen ha a fogyasztási adatokat nézzük. Az európai átlag 2 kg/fő, a magyar pedig ennek mindössze a tizede. Jelen rendezvény, valamint az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttműködése jó garancia ara, hogy a nemzetközi fogyasztást célként érjük el. A fejlesztési források megvannak, az akarat, a szakértelem és az együttműködés is rendelkezésre áll, úgyhogy az elkövetkezendő években már csak a munka áll előttünk - zárta gondolatait Juhász Anikó.
Német Zoltán, az Állatorvostudományi Egyetem szakembere Érték az élelmezésben című beszédében kitért arra, hogy a nyúlhús amellett, hogy finom, nagyon egészséges is, a XXI. század fehérjeforrása. Napjainkban 4-4,5 millió vágónyulat állítanak elő Magyarországon, amellyel a világ élvonalába tartozunk. A nyulat szója nélkül elő lehet állítani - emelte ki a szakember. A házinyúl nagy tömegben képes ipari melléktermékeket elfogyasztani, amelyeket nem lehet másra felhasználni, például a cukorrépa feldolgozásából hátramaradó anyagot.
Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a nyúlhús jelene és jövője kapcsán azt mondta: jelenleg az országban 103-105 ezer anyanyúl termel folyamatosan, amelynek húsát értékesítik a fogyasztók felé. 6 darab elismert tenyésztő szervezet által, fajtánként meghatározva termelik a vágónyulat, amelyből egy őshonos állatfajta: a magyar óriás nyúl. A megtermelt húsmennyiséget 99 százalékban Magyarországon dolgozzák fel - tette hozzá.
