Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) élelmiszerár-indexe – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb terményeinek árváltozását követi – 2,4% emelkedett júniusban.
Júliussal változott az index bázisa is 2002–2004-es időszakról a 2014–2016-osra, amiről részletesen a 2020 júniusi élelmiszerpiaci kilátásokban lehet olvasni.
A növényi olajok árának 11,3%-os júniusi ugrása négy hónap lejtmenetet zárt le. Ennek hátterében a pálmaolaj áremelkedése áll a felívelő globális importkereslet nyomán, miután számos országban feloldották a járvány miatti korlátozásokat, illetve a külföldi munkaerő hiánya okozta lehetséges termelési visszaesés miatt. A szója, napraforgó és repce olajok ára szintén nőtt.
A cukor árindexe 10,6%-kal volt magasabban júniusban az előző hónapohoz képest. A nyersolaj árának nekilendülése nyomta meg a cukor piacát, arra biztatva a brazil cukorgyártókat, hogy készleteiket inkább etanol gyártásra használják, befolyásolva az exportkészleteket és az árszintet.
Négy hónap csökkenés után a tejtermékek ára június során 4%-kal emelkedett. Az azonnal elérhető készletek élénkülő importkereslete, különösen a Közel-Kelet és Kelet-Ázsia országaiból, kombinálva a szezonális európai kínálat-csökkenéssel és az óceániai leköthető készletek végességével generálták a drágulást.
A FAO gabonaár indexe ezzel szemben 0,6%-kal csökkent. A búza ára nyomás alá került az északi félteke aratása után és a legnagyobb termelő országok (köztük a Fekete-tenger térsége) pozitív termelési kilátásai nyomán.
A húsfélék is átlagosan 0,6%-kal lettek olcsóbbak – ezzel a mutató 6%-kal van alacsonyabban a tavaly ilyenkori értéknél. A marha- és baromfihús jegyzése csökkent a nagyobb termelők megnövekedett exportkészletei miatt, míg a sertés ára valamelyest növekedett, főleg Európában, a korlátozások feloldását esetlegesen követő piaci enyhülés reményében.
Kirobbanó gabonatermés
Minden jel arra mutat, hogy idén a világ gabonatermelése újabb rekordot dönt 2 790 millió tonnával – ez 9,3 millió tonnával több a májusi becslésnél – a tavalyi mennyiséget 3%-kal meghaladva – olvasható a FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésében.
A korábbi becslésnél nagyobb búzatermés várható Indiában és Oroszországban, ami kompenzálja az Európai Unió és az Egyesült Királyság rosszabbodó értékeit.
A szemestermények várható kibocsátását 5,7 millió tonnával 1 519 millió tonnára emelték a szakértők, nagyobb mennyiséget remélve az ausztrál, európai és török árpából.
A világ rizstermelésére vonatkozó 2020-as előrejelzés mérsékelten nőtt 509,2 millió tonnára, tükrözve a dél-amerikai országok kedvezőbb kilátásait, miután a jó időjárás remek hozammal kecsegtet.
Bővülni fog a globális gabonafelhasználás is, továbbá csúcson lesz a rizs iránti igény főleg étkezési célra.
Az új termelési és fogyasztási adatok tükrében a FAO a szezon végére 929 millió tonna gabonatartalékkal számol, ami egy jelentős (6%-os) éves emelkedést jelentene.
Nő a szükség az élelmiszersegélyre
Míg a konfliktusok és a szélsőséges időjárás kritikus tényezők a külső segítségre szoruló súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő országok esetében, a COVID-19 járvány hatása is erős és széleskörű lesz, különösen a jövedelmek elvesztése miatt – állapította meg a FAO ma megjelent elemzése a termény-kilátásokról és az élelmezési helyzetről.
A jelentés külön részt szentel a járvány hatásának a világ különöböző térségeiben.
Európát kivéve mindenhol nőni fog a betakarítható gabonatermés mennyisége, az afrikai kontinensen átlagosan 1%-kal.
A FAO összesített gabonakibocsátása az alacsony jövedelmű élelmiszerhiányos országokban 6%-os növekedéssel számol a 2020–2021-es szezonra. A népességszám azonban még ennél is gyorsabban nő, ezért az importigényük a 492,7 millió tonna várható teljes terményenen túl még 73,4 millió tonnára rúghat, 5%-kal meghaladva az előző évit.
A jelentés 44 ilyen országot tart számon, melyek közül 34 található Afrikában.
