A COVID-19 válságot megszenvedték az egyes élelmiszer-ellátási láncok, még a fejlett országokban is, jegyezte meg a FAO főigazgató. Utalva az ENSZ főtitkár üzenetére a FAO hozzájárulásával készült keddi szakpolitikai jelentésére Csü annak veszélyéről beszélt, hogy az egészségügyi válság élelmezésivé válhat.
A FAO szoros figyelemmel követi a járvány hatását a kikötőkre, a szállítmányozásra és a mezőgazdasági munkások mozgására a vetés és betakarítás folytonosságának biztosításáért, hozzátéve, hogy „a válság alatt elsődleges fontosságú az élelmiszertermelés fenntartása, még magasabb színvonalon.”
Várhelyi aggodalmát fejezte ki a líbiai élelmiszerhiány kapcsán és egyúttal a FAO segítségét kérte. Utalt a nyugat-balkán mezőgazdasági kihívásaira, kiemelve a kis- és közepes gazdaságok támogatásának szükségességét a helyi élelmiszertermelés fenntartásához.
A helyzetet tovább súlyosbítja a turizmus szektor drámai gyengülése a koronavírus miatt, tette hozzá az EU-biztos. A főigazgató osztozott ezen aggodalmakon és a lehetséges rövid és hosszú távú együttműködésről beszélt, építve a FAO helyi irodahálózatában és az Európai Unió tervezett „Zöld New Deal” programjának megvalósításában rejlő lehetőségekre.
Egyetértettek a mezőgazdasági befektetéseket támogató környezet kialakításának fontosságában. Az agrárturizmus jelentős növekedési potenciált kínál az EU kulturálisan és gasztronómiailag is sokszínű keleti és déli szomszédainak –mondta Csü. Megemlítette a globálisan jelentős mezőgazdasági örökség rendszert (GIAHS), hogy az ősi tradícióknak otthont adó országok alkalmasak a programban való részvételre, ami a szépséget a mezőgazdaság összetettségével, az ellenálló ökoszisztémával és az értékes kulturális örökséggel kombináló kiemelkedő tájakat helyezi középpontba.
A főigazgató megjegyezte, hogy az Európai Unió a FAO segítségével bővítette a célországok tudását, különösen a mezőgazdasági vízgazdálkodás terén, speciális továbbképzések révén. A FAO tudásának fókuszában a létbiztonság támogatása áll ötvözve a mezőgazdasági tevékenységgel, hogy ezáltal elkerülhetőek legyenek a jelentős humanitárius veszteséggel járó válságok, tette hozzá.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy a vidékfejlesztés és az erős agrár-élelmiszeripari szektor alappillérei az EU a csatlakozás előtt álló országokat célzó IPARD programjának, míg az európai szomszédsági program (ENPARD) hatásköre lefedi Észak-Afrikát, a Közel-Keletet, a Balkánt, a Kaukázust, egészen Ukrajnáig és Fehéroroszországig.
A FAO főigazgatója rámutatott, hogy EU-s tagországok, mint Lengyelország, Magyarország és Románia a mezőgazdaság átalakításában szerzett tapasztalatukkal segíthetnek más országoknak, továbbá üdvözölte az együttműködés erősítésére tett lépéseket a Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságával a magasabb hozzáadott értékű mezőgazdaság kialakítása és az „Egy Egészség” kapcsán.
A FAO és az EU erős partnerségét jól példázza a vándorsáska invázió elleni tevékenységük Jemenben, a vidéki térségek rezílienciájának támogatása Libanonban, a közös munka Szíriában, ahol az EU jelentős támogatója a FAO újjáépítési tevékenységének, fókuszában a mezőgazdasággal, az élelmiszerhiány és a lakosság sérülékenységének javításáért.
Zárásként a FAO főigazgató elismerését fejezte ki a magyar EU-biztos hazájának, amely a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Irodájának és a globális szolgáltatóközpontjának ad otthont Budapesten.
